Jogosultak köre
Jogosult az, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, illetve folytatott, vagy annak igazolását kéri, hogy nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában.
Hol intézhető
A "Hatósági bizonyítvány iránti kérelmet" pontos kitöltés után illetékbélyeggel ellátva postai úton kell benyújtani a 1450 Budapest, Pf. 81. címre.
A kérelem kitöltéséhez tájékoztatást talál a "Kitöltési útmutató hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez" dokumentumban.
Szükséges iratok
Az ügyintézéshez szükséges:
Költségek
A bizonyítvány kiállításáért 3000 forint illetéket kell fizetni, melyet illetékbélyegben kell leróni a kérelem erre szolgáló rovatában (legalul).
Lehetőség van költségmentességi kérelem benyújtására, melyet Hivatalunk elnökéhez kell címezni, és az Okmányfelügyeleti és Ellenőrzési Főosztály 1095 Budapest, Vaskapu u. 30/b. alatti címére kell megküldeni.
Tárgyuknál fogva illetékmentesek a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, a nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok
Ügyintézési idő
Hivatalunk a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kiadja, és postai úton továbbítja a kérelmező által megadott címre.
Érdemes tudni
Lehetőség van költségmentességi kérelem benyújtására, melyet Hivatalunk elnökéhez kell címezni, és az Okmányfelügyeleti és Ellenőrzési Főosztály 1095 Budapest, Vaskapu u. 30/b. alatti címére kell megküldeni.
Az ügyfél költségmentességi kérelmet terjeszthet elő, ha kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni.
A költségmentesség iránti kérelem részletszabályait a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet határozza meg.
Tárgyuknál fogva illetékmentesek a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, a nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok
Elektronikus ügyintézés
Hatósági bizonyítvány igénylése esetén nincs mód elektronikus ügyintézésre!
Letölthető anyagok
"Hatósági bizonyítvány iránti kérelem"
"Kitöltési útmutató hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez"
Fogalmak
Egyéni vállalkozás
A egyéni vállalkozás a természetes személynek letelepedés keretében üzletszerűen - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett - folytatott gazdasági tevékenysége.
Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke
Az Övtj kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy az ÖVTJ-vel azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység ÖVTJ-n belüli sorszáma.
Az ÖVTJ, korábban TEÁOR ’08 az Európai Unió tevékenységi osztályozása, a NACE Rev. 2. magyar nyelvű változata, amelyet a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályoz.
Székhely
A vállalkozás székhelye a vállalkozás bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a vállalkozás levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
Telephely
A vállalkozás telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a vállalkozás székhelyétől eltérő helyen (de azonos településen) található.
Fióktelep
A vállalkozás fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye.
Közreműködő
Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
Ügyfélkapu
A központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt.
Gyakran ismételt kérdések
Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?
Egyéni vállalkozó lehet:
- magyar állampolgár,
- az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
*Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.
Ki nem lehet egyéni vállalkozó?
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
- akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
- akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
- aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Mely tevékenységek nem tartoznak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá?
A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre
- a magán-állatorvosi tevékenységre
- az ügyvédi tevékenységre
- az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre
- a közjegyzői tevékenységre
- az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre
Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely okmányirodájában vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető.
A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az okmányirodában ingyenesen ügyfélkaput hoznak létre.
Az eljárás a bejelentéssel indul. (A vállalkozói igazolvány kiadásához kérelem szükséges, de a vállalkozói igazolvány kiváltása már nem előfeltétele a tevékenység gyakorlásának!)
Amennyiben valaki elektronikus úton kívánja bejelenteni egyéni vállalkozói tevékenységét, úgy a bejelentését az ügyfélkapun keresztül az e célra rendszeresített "Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" elektronikus űrlapon kell megtenni.
A bejelentést követő nyilvántartásba vételről a bejelentő igazolást kap.
A sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték.
A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
Kérjük, hogy lehetőség szerint folyamatosan ellenőrizze ügyfélkapus tárhelyét az esetlegesen oda továbbított hibaüzenetben felsorolt hiányosságok mielőbbi orvoslása érdekében!
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
Nyilvántartásba vételre kerülnek-e az egyéni vállalkozók?
Igen, az egyéni vállalkozók nyilvántartását hivatalunk vezeti. Hivatalunk a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.
Hol lehet hozzáférni az egyéni vállalkozók adataihoz?
Ki jogosult adatokat kérni az egyéni vállalkozókról?
Az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában nem szereplő valamennyi adatot adatszolgáltatás formájában megismerheti:
- a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából
- a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából
- a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.
Az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét megismerheti
- a bíróság,
- az ügyészség,
- a közjegyző,
- a bírósági végrehajtó,
- a gazdasági vagy szakmai kamara,
- közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében.
Az egyéni vállalkozó jogosult-e tájékoztatást kérni saját adatairól? (Hatósági bizonyítvány)
Igen, az erről szóló hatósági bizonyítványt hivatalunk adja ki.
A hatósági bizonyítvány igényelhető
Mit kell tudni az egyéni vállalkozói igazolványról?
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele! Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, kiváltása nem kötelező.
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.
A vállalkozói igazolvány kiállítása kizárólag személyesen - személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) bemutatásával - az ország bármely okmányirodájában kérelmezhető.
Egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának illetéke 10 000 forint. Az igazolvány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén a pótlás illetéke 5 000 forint. Amennyiben az egyéni vállalkozó igazolványában feltüntetett adatai megváltoznak, 3 000 forint illeték fejében kérheti az okmány cseréjét. Az illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel postai úton), vagy az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel kell megfizetni, amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van.
Akinek az igazolványát ellopták, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt bejelenteni legkésőbb a tudomásra jutástól számított öt napon belül az ország bármely okmányirodájában.
Amennyiben a vállalkozó az elveszettnek vélt igazolványát megtalálta, és bejelentése alapján új vállalkozói igazolvány került kiállításra, a régi és utóbb megtalált vállalkozói igazolványát köteles leadni vagy postán megküldeni bármely okmányirodának.
Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról?
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján hivatalunk törli a tevékenységét.
Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
A bejelentés illetve engedélyköteles tevékenységekről tájékozódhat az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (ÖVTJ).
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.
A tevékenységi körök képesítési követelményeiről a kormányablakokban, illetve az okmányirodákban részletes tájékoztatást kaphat.
Mit kell tudni az egyéni vállalkozás működési szabályairól?
Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során "az egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát aláírása mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján hivatalunk törli a tevékenységét.
Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az ok bekövetkeztétől számított 90 napon belül bejelenti.
Az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását – az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - bejelenti.
Fontos tudnivaló, hogy a tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó halálát illetve a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap!
Mi a teendő, ha a vállalkozó adatai megváltoznak?
Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített "Változás bejelentés" elektronikus űrlapon, bejelenteni az ügyfélkapun keresztül.
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja.
Az esetben, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytatni, változás-bejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával tesz eleget.
Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenységét megszünteti, a változás-bejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti. Ebben az esetben az engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételről szóló határozatát közli a vállalkozó székhelye szerinti körzetközponti jegyzővel.
Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a kizárólag az állami adóhatóság által nyilvántartott adatai változását, a hivatalunk útján is eljuttathassa az állami adóhatóság részére a 12T101E elektronikus űrlapon keresztül.(Kitöltési útmutató a 12T101E e-nyomtatványhoz)
Figyelem, a kitöltött elektronikus űrlapot nem hivatalunk továbbítja az állami adóhatóság felé, hanem az ügyfélnek kell azt postán, személyesen, vagy ügyfélkapun keresztül elküldeni!
A sikeresen elküldött adatváltozási bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték.
A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek - tehát a megváltozott adatok nyilvántartásban való rögzítése megtörtént -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
Kérjük, hogy lehetőség szerint folyamatosan ellenőrizze ügyfélkapus tárhelyét az esetlegesen oda továbbított hibaüzenetben felsorolt hiányosságok mielőbbi orvoslása érdekében!
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet?
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített "Változás bejelentés" elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni.
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
A szüneteltetés megkezdésének bejelentése (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték.
A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, - tehát a szünetelés megkezdése időpontjának nyilvántartásban való rögzítése -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap! (Példa: ha valaki április 1-től kívánja szüneteltetni a tevékenységét, akkor azt az előző napon kell bejelentenie, azaz március 31-én.)
A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható! (Példa: ha az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie!)
A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése esetén a változás automatikusan az 1 hónap leteltét követő nappal kerül rögzítésre, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
Hogyan lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően?
Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető.
Az egyéni vállalkozó szüneteltetett vállalkozói tevékenységét bármikor folytathatja a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével, melyet megtehet a "Változás bejelentés" elektronikus űrlap ügyfélkapun keresztüli megküldésével. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel.
A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható! (Példa: ha az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie!)
A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése esetén a változás automatikusan az 1 hónap leteltét követő nappal kerül rögzítésre, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!
Amennyiben a szünetelés kezdő napját követő öt éven belül nem intézkedik az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, úgy a tevékenység folytatásának megtiltását követően törlésre kerül az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére legfeljebb 5 évig van lehetőség!
A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték.
A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, - azaz a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység folytatása időpontjának nyilvántartásban való rögzítése -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység?
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik
- ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését az erre rendszeresített "Változás bejelentés" elektronikus űrlapon, vagy az ország bármely okmányirodájában személyesen bejelenti, a bejelentés napján,
Kérjük, hogy lehetőség szerint folyamatosan ellenőrizze ügyfélkapus tárhelyét az esetlegesen oda továbbított hibaüzenetben felsorolt hiányosságok mielőbbi orvoslása érdekében!
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték.
A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, - azaz az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése időpontjának nyilvántartásban való rögzítése -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
- az egyéni vállalkozó halála napján,
- az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.
Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha
- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
- ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,
- ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytathatja jogszerűen.
Hivatalunk azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból.
Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Illetékfizetési kötelezettsége csak azon ügyfeleknek van, akik egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását kérik.
Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának illetéke 10 000 forint.
Az igazolvány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén a pótlás illetéke 5 000 forint.
Ha az igazolványban feltüntetett adatok megváltoznak, 3 000 forint illeték fejében kérheti az okmány cseréjét.
Jogszabályok
- Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról
- 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
- 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról
- 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról
- 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
- 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről
- 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről
- 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól.
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.