Jogosultak köre
Jogosult az, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat.
Hol intézhető
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését be lehet jelenteni:
- ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés)
- az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) .
Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentését az ügyfélkapun történő belépést követően a Webes ügysegéden keresztül kell megtenni.
Az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak - személyesen vagy meghatalmazott útján is - kezdeményezhető a bejelentés. A postai úton történő, papír alapú ügyintézés kizárt!
Szükséges iratok
Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), illetve a meghatalmazotti eljárás esetében magát a meghatalmazást is eredetben be kell mutatni.
Költségek
Az adatváltozás bejelentése díj- és illetékmentes.
Ügyintézési idő
Sürgősségi eljárásra nincs mód. Ha a bejelentő a Webes ügysegéden található vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) által rendelkezésére bocsájtott bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, azonnal nyilvántartásba veszi a tevékenység megszüntetésének napját, és a Webes ügysegéden keresztül megküldi, vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) közreműködésével átadja a nyilvántartásba bejegyzett, megszűnés időpontját tartalmazó értesítést a bejelentő részére.
Érdemes tudni
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentésével a tevékenységre való jogosultság megszűnik a bejelentés napján. A vállalkozó a bejelentés nyilvántartásba vételéről értesítést kap. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik:
- ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál (okmányiroda/kormányablak) vagy a nyilvántartó szervnek Webes ügysegéden keresztül elektronikus úton bejelenti, a bejelentés napján,
- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
- az egyéni vállalkozó halála napján,
- az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,
- ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
- ha az egyéni vállalkozó 5 éven belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő öt év elteltét követő napon.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Elektronikus ügyintézés
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése elektronikus úton, az ügyfélkapun történő belépést követően az erre szolgáló Webes ügysegéden keresztül intézhető.
Az elektronikus ügyintézés folyamata
A WEBES ÜGYSEGÉD HASZNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Ügyfélkapus bejelentkezés
A Webes ügysegéd legtöbb szolgáltatását ügyfélkapuval rendelkező természetes személy veheti igénybe. Ügyfélkapu létesítéséhez regisztráció szükséges, amelyet a regisztrációs szerveknél személyesen, vagy a regisztrációs adatbázis adatkezelőjénél elektronikus űrlapon lehet kezdeményezni. A regisztráció illeték- és díjmentes. Az ügyfélkapuval kapcsolatban részletes tájékoztató a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ oldalon található.
Az ideiglenes regisztrációval rendelkezők csak az általános tájékoztatót, továbbá a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességének ellenőrzését végezhetik el, melynek használatához nem szükséges a Webes ügysegédbe való bejelentkezés. Az ideiglenes ügyfélkapu regisztráció 30 napig érvényes. Amennyiben a www.magyarorszag.hu weboldalon lévő Ügyfélkapu regisztrációs űrlap elküldésétől számított 30 napon belül nem hitelesíti regisztrációját (azonosítás bármelyik okmányirodában lehetséges), regisztrációját és adatait törlik. Elektronikus aláíráshoz minősített tanúsítvánnyal rendelkezőknek nem kell személyesen megjelenni az okmányirodában.
Elektronikus fizetés
Amennyiben az adott eljárás illeték- vagy díjköteles, rendelkeznie kell pénzintézeti folyószámlával, amelyről az eljárás díja vagy illetéke kiegyenlíthető.
AZ ÜGYINTÉZÉS MENETE
Új bejelentés, illetve kérelem indítása és bejelentkezés
Új bejelentés, illetve kérelem indításához a legtöbb szolgáltatás esetében szükség van az Ügyfélkapuba történő bejelentkezésre. Ennek során átirányítás történik az Ügyfélkapu oldalára, ahol meg kell adni az ügyfélkapus felhasználói nevét és a jelszavát.
Személyes adatok megadása az első belépéskor
Sikeres azonosítást követően a Webes ügysegéd első használatakor meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait is, amely az ügyfélkapu háttérben zajló azonosítási szolgáltatásának igénybevételéhez, illetve a kiválasztott ügy intézéséhez kerül felhasználásra. Ezen adatokat a Webes ügysegéd eltárolja, így a későbbi bejelentkezések során ezeket az adatokat ismételten nem kell megadni.
Amennyiben a megadott adatokban változás történt, akkor a Webes ügysegéd felületén korábban megadott adatokat is módosítani szükséges.
Bejelentés/Kérelem összeállítása
A sikeres azonosítást követően a kiválasztott ügytípushoz tartozó űrlap jelenik meg, amelynek mezőit értelemszerűen kell kitölteni.
A Webes ügysegéd a kitöltés során ellenőrzéseket végez, amelynek eredményeként megjeleníti az esetleges hibákat.
Elektronikus fizetés (pl. hatósági bizonyítvány, vállalkozói igazolvány igénylése esetén)
Az űrlap helyes kitöltését követően – amennyiben az eljárás illeték- vagy díjköteles – a Webes ügysegéd megjeleníti az elektronikus fizetési felületet. A rendszer kétféle fizetési módot támogat:
- Banki átutalás
- Online bankkártyás fizetés
Banki átutalás
A banki átutalás kiválasztásakor a Webes ügysegéd megjeleníti a banki átutalás elvégzéséhez szükséges információkat:
- fizetendő díj, illeték összege,
- kedvezményezett neve, számlaszáma, amelyre az összeget utalni kell, valamint
- az azonosító kód, amelyet az átutalási megbízás közlemény rovatában kell feltüntetni.
A közölt adatokkal átutalási megbízást kell adni, erre a célra javasolt a pénzintézetek on-line ügyintézési felületének használata.
Az átutalási megbízás pénzintézet általi befogadásának tényét a Webes ügysegéd erre a célra szolgáló felületén jelezni kell, a kérelem ezt követően válik benyújthatóvá.
Online bankkártyás fizetés
A bankkártyás fizetés kiválasztásakor a Webes ügysegéd felületén kezdeményezhető a befizetés:
- A fizetés indítása után a rendszer átirányít az OTP által biztosított fizetési oldalra, ahol a bank megjeleníti a befizetendő összeget.
- A bank biztonságos felületén meg kell adni a bankkártya adatokat, ezáltal a bank számára minden információ rendelkezésre áll a tranzakció végrehajtásához.
- Miután jóváhagyja a tranzakciót, a bank végrehajtja a befizetést, egyszersmind automatikusan visszaigazolja a befizetés tényét a Webes ügysegéd számára.
- A befizetést követően a bank visszairányít a Webes ügysegéd oldalára.
- A kérelem azt követően válik benyújthatóvá, miután a bank igazolása a befizetésről megérkezett a Webes ügysegédbe.
Bejelentés megtétele/Kérelem benyújtása
A bejelentés illetve a kérelem benyújtásával az ügy intézése megkezdődik, amelyet a Webes ügysegéd visszaigazol.
Bejelentés/Kérelem státusza
Ismételt bejelentkezéssel akár utólag is megtekinthetők a Webes ügysegédről indított ügyek és azok ügyintézésének állása.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Letölthető anyagok
"Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke " (ÖVTJ kódok)
Fogalmak
Egyéni vállalkozói tevékenység
Magyarország területén természetes személy letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn.
ÖVTJ kód
Az ÖVTJ kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy az ÖVTJ-vel azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység ÖVTJ-n belüli sorszáma.
Az ÖVTJ kód, korábban szakmakód, az Európai Unió tevékenységi osztályozása, a NACE Rev. 2. magyar nyelvű változata, amelyet a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályoz.
Székhely
A vállalkozó székhelye a vállalkozó bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a vállalkozó levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
Az egyéni vállalkozó székhelye olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.
Telephely
A vállalkozó telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a vállalkozó székhelyétől eltérő helyen (de azonos településen) található. Az egyéni vállalkozó telephelye olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.
Fióktelep
A vállalkozó fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye.
Közreműködő
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.
Ügyfélkapu
A központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt.
Gyakran ismételt kérdések
Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?
Egyéni vállalkozó lehet:
- a magyar állampolgár,
- az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
*Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.
Ki nem lehet egyéni vállalkozó?
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
- akit a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,
- akit korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény
- miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
- akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
- aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Mely tevékenységek nem tartoznak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá?
A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre
- a magán-állatorvosi tevékenységre
- az ügyvédi tevékenységre
- az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre
- a közjegyzői tevékenységre
- az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre
Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető.
A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) ingyenesen ügyfélkaput hoznak létre.
Az eljárás a bejelentéssel indul. (A vállalkozói igazolvány kiadásához kérelem szükséges, de a vállalkozói igazolvány kiváltása már nem előfeltétele a tevékenység gyakorlásának!)
Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését az ügyfélkapun történő belépést követően a Webes ügysegéden keresztül kell megtenni.
A bejelentést követő nyilvántartásba vételről a bejelentő értesítést kap.
Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Nyilvántartásba vételre kerülnek-e az egyéni vállalkozók?
Igen, az egyéni vállalkozók nyilvántartását hivatalunk vezeti. Hivatalunk a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.
Hol lehet hozzáférni az egyéni vállalkozók adataihoz?
Hivatalunk honlapján, a www.kekkh.gov.hu oldalon, az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában naprakészen bárki számára díjmentesen megtekinthető, és folyamatosan hozzáférhetők az egyéni vállalkozók jogszabályban meghatározott adatai, illetve saját adatairól az egyéni vállalkozó az ügyfélkapus belépést követően Webes Ügysegéden, az Egyéni vállalkozó adatainak lekérdezése felületen is tájékozódhat.
Ki jogosult adatokat kérni az egyéni vállalkozókról?
Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában nem szereplő valamennyi adatot adatszolgáltatás formájában megismerheti:
- a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából
- a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából
- a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.
Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét megismerheti:
- a bíróság,
- az ügyészség,
- a közjegyző,
- a bírósági végrehajtó,
- a gazdasági vagy szakmai kamara,
- közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében
- jogi képviselő jogi képviselettel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében.
Az egyéni vállalkozó jogosult-e tájékoztatást kérni saját adatairól? (Hatósági bizonyítvány)
Igen, az erről szóló hatósági bizonyítványt hivatalunk adja ki.
A hatósági bizonyítvány igényelhető
Mit kell tudni az egyéni vállalkozói igazolványról?
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele! Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, kiváltása nem kötelező.
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.
A vállalkozói igazolvány kiállítása
- elektronikus úton a Webes Ügysegéden keresztül, valamint
- személyesen - személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) bemutatásával - az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) kérelmezhető.
Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.
Egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának illetéke 10 000 forint. Az igazolvány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén a pótlás illetéke 5 000 forint. Amennyiben az egyéni vállalkozó igazolványában feltüntetett adatai megváltoznak, 3 000 forint illeték fejében kérheti az okmány cseréjét.
Akinek az igazolványát ellopták, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt bejelenteni legkésőbb a tudomásra jutástól számított öt napon belül az ország bármely okmányirodájában.
Amennyiben a vállalkozó az elveszettnek vélt igazolványát megtalálta, és bejelentése alapján új vállalkozói igazolvány került kiállításra, a régi és utóbb megtalált vállalkozói igazolványát köteles leadni vagy postán megküldeni bármely okmányirodának.
Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról?
Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.
Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.
Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során "az egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát aláírása mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelentés alapján a hivatalunk törli a tevékenységét.
A bejelentés illetve engedélyköteles tevékenységekről tájékozódhat az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (ÖVTJ).
A tevékenységi körök képesítési követelményeiről a kormányablakokban, illetve az okmányirodákban részletes tájékoztatást kaphat.
Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az ok bekövetkeztétől számított 90 napon belül a székhely szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal okmányirodájában személyesen bejelenti.
Az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint – az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – székhely szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal okmányirodájában személyesen bejelenti.
Fontos tudnivaló, hogy a tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó halálát, illetve a gondnokság alá helyező bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap!
Mi a teendő, ha a vállalkozó adatai megváltoznak?
Az egyéni vállalkozó – természetes személyazonosító adatai (név, születési helye, születési ideje, anyja neve), lakcíme és állampolgársági adatai kivételével – az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (változás-bejelentési űrlap) a Webes ügysegéden keresztül bejelenteni.
Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a kizárólag az állami adóhatóság által nyilvántartott adatai változását, a hivatalunk útján is eljuttathassa az állami adóhatóság részére a 15T101E elektronikus űrlapon keresztül.(Kitöltési útmutató a 15T101E e-nyomtatványhoz)
Figyelem, a kitöltött elektronikus űrlapot nem hivatalunk továbbítja az állami adóhatóság felé, hanem az ügyfélnek kell azt postán, személyesen, vagy ügyfélkapun keresztül elküldeni!
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) személyesen vagy postai úton leadja.
A Webes ügysegéden keresztül megtett adatváltozás-bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha a megváltozott adatok nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet?
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (változás-bejelentési űrlap) a Webes ügysegéden keresztül bejelenteni.
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) személyesen vagy postai úton leadja.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap! (Példa: ha valaki április 1-től kívánja szüneteltetni a tevékenységét, akkor azt az előző napon kell bejelentenie, azaz március 31-én.)
A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható! (Példa: ha az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie!)
A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Hogyan lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően?
Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető.
Az egyéni vállalkozó szüneteltetett vállalkozói tevékenységét bármikor folytathatja a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével, melyet megtehet az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően a Webes ügysegéden keresztül. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel.
A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható! (Példa: ha az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie!)
A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség! !(Pl. Az egyéni vállalkozó április 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét április 30-án benyújtott bejelentésével szeretné folytatni május 1-jén. Ez nem megfelelő bejelentésnek minősülne (mivel legalább egy hónapnyi időtartamig kell tartania a szünetelésnek), ezért az ilyen bejelentő az elektronikus űrlap kitöltésekor erre vonatkozóan hibaüzenetet kap. A bejelentés benyújtásának helyes napja május 1-jei dátum lesz, így a tevékenység május 2-től folytatható.)
Amennyiben a szünetelés kezdő napját követő öt éven belül az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését nem jelentette be, a szünetelés kezdőnapját követő öt év elteltét követő napon törlésre kerül az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatásának nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység?
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik:
- ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján,
- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
- az egyéni vállalkozó halála napján,
- az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,
- ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
- ha az egyéni vállalkozó 5 éven belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő öt év elteltét követő napon.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének, szünetelés utáni folytatásának és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása, cseréje és pótlása illetékmentes.
Jogszabályok
- Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról
- 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
- 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról
- 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról
- 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályiról
- 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
- 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről
- 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.