Feltétele
A lassú jármű és lassú jármű pótkocsija forgalomba helyezése esetén az általános szabályok megegyeznek az új jármű első forgalomba helyezésnél és a használt jármű forgalomba helyezésénél írtakkal.
A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban.
"M" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő, ideiglenes forgalomban tartás lassú járművek közül, magajáró mezőgazdasági erőgépek esetén akkor engedélyezhető, ha a jármű:
- a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gép (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők)
- a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gép
- a magajáró permetezőgép
- a speciális magajáró eszközhordozó alváz
- a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép,
amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.
Az "M" betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadásra kerül, az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló, amely a közúti forgalomban való részvétel feltétele.
Hol intézhető
Lassú jármű forgalomba helyezése, és az "M" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása bármelyik közlekedési igazgatási hatóságnál (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, okmányirodában, kormányablakban) kérelmezhető.
Szükséges iratok
A lassú jármű és pótkocsija forgalomba helyezése iránti kérelem esetén:
A csatolt és a bemutatandó dokumentumok köre megegyezik új jármű első forgalomba helyezésnél és a használt jármű forgalomba helyezésénél írtakkal, azzal az eltéréssel, hogy csatolni kell az igazoló lap igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.
Az "M" betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem esetén:
Csatolni kell:
- az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal,
- az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról,
- az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,
- a mezőgazdasági erőgép gépkönyvéről, típusbizonyítványáról vagy a Műszaki Adatlapról készült – ügyintéző által hitelesített – másolatot.
Be kell mutatni:
- mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által külön jogszabály alapján megállapított regisztrációs számról kiadott igazolást,
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását,
- a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot,
- személyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély)
- jogi személy esetén, ha a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemről azonnal dönt a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, avagy ennek közjegyző által hitelesített másolatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát,
A közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a cégnyilvántartásból a gazdasági társaság képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, valamint a gazdasági társaság cégkivonatát, ha az a kérelem elbírálásához szükséges, és az érintett gazdasági társaság az iratot a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza.
- a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot (pl. teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás)
Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell
- teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást
Költségek
Lassú jármű esetén:
- az igazoló lap díja: 4800 forint
- törzskönyv illetéke: 6000 forint
- 1 pár különleges rendszámtábla díja: 8500 forint, vagy
1 db különleges rendszámtábla díja: 5 500 forint
"M" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén:
- az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19 500 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját is,
- M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása : 6500 forint
Telefon: 1818, +36-1-299-7206; Fax: +36-1-299-7297
Ügyintézési idő
Lassú jármű esetén:
Azonnal, de legfeljebb 8 nap,
ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
Ha a fenti feltételek nem állnak fenn 21 nap.
Az "M" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén:
Azonnal, de legfeljebb 8 nap,
ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
Ha a fenti feltételek nem állnak fenn 21 nap.
Érdemes tudni
A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.
A forgalomba helyezés előtti vizsgálatról a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési hatóságai tudnak érdemi információval szolgálni
A lassú jármű, a lassú jármű pótkocsija vagy a mezőgazdasági vontató forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a származás-ellenőrzés elvégzése, valamint törzskönyv kiadása nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, feltéve, hogy a jármű magyarországi gyártására, vagy behozatalára 1999. január 1-jét megelőzően került sor, és a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.
A feni módon nyilvántartásba vett jármű üzembentartója az üzembentartói jogát átruházhatja. Az üzembentartó személy változását igazoló - a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló kormányrendelet szerinti - teljes bizonyító erejű magánokiraton nem kell feltüntetni a tulajdonos adatait.
A lassú járműhöz és lassú jármű pótkocsijához kiadásra kerül:
- állandó forgalmi engedély "Igazoló lap" elnevezéssel, amely a közúti forgalomban való részvétel feltétele
- törzskönyv
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje:
- három év, amely meghosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának ismételt igazolásával egyidejűleg
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre vagy járművekre lehet felszerelni.
Az üzemben tartó az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül köteles bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával üzemeltetett járműveket érintő változásokat.
A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés alapján az indítási naplót kiegészíti a használni kívánt jármű adataival, illetve a kérelemnek megfelelően érvényteleníti a már bejegyzett adatokat
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nemzeti színű sávozással, H jelzéssel, osztóvonallal és kerettel készül, egy betű és hat szám karaktert tartalmaz, a betű és számkarakterek színe zöld, az alapszín fehér.
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak Magyarország területén lehet közlekedni.
A lassú járműre és azzal vontatott pótkocsira szabványtól eltérő színű betűjelet és számjegyet (piros) tartalmazó különleges rendszámtáblát kell kiadni. A rendszámtábla három betűjelből és három számjegyből áll, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe piros.
Elektronikus ügyintézés
Elektronikus ügyintézésre nincs lehetőség.
Letölthető anyagok
Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.
Fogalmak
Belföldi üzemben tartó
belföldi üzemben tartó : a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek
- természetes személy üzemben tartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy
- nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;
EGT-állam
- az Európai Unió tagállama
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
- Izland
- Norvégia
- Liechtenstein
- az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Előzetes eredetiségvizsgálat
A jármű előzetes eredetiségvizsgálata olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.
Az eredetiségvizsgálat kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak.
A jármű valódiságán túl további fontos információt adhat arról, hogy a megvételre kínált jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Forgalmi engedély
Olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.
Állandó forgalmi engedély
Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámhatóság által nyilvántartásba vett ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.
Ideiglenes forgalmi engedély
Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a Z, a CD és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához
Forgalmi engedély pótlása
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült okmány helyett új okmány kiállítása - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - a korábbi okmánnyal megegyező adattartalommal.
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekintendő, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését követően – jellemzően 2004. július 1-ét követően – került kiadásra. A harmonizált adattartalmú forgalmi engedély tartalmazza az „Európai Közösség” szavakat, a forgalmi engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, további jellemzője, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat harmonizált közösségi kódok előzik meg.
Használt jármű
Használt járműnek minősül egy külföldi hatóság által már - akár ideiglenes jelleggel is - nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő, vagy kivont állapotú jármű.
Járműkísérő lap
A járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott olyan szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot.
Muzeális jellegű jármű
A muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedély
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekinthető, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését megelőzően került kiadásra.
Négykerekű segédmotoros kerékpárok
Négykerekű segédmotoros kerékpárok terheletlen tömege legfeljebb 350 kg - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/ó, és motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 szikragyújtású motoroknál, vagy legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében.
A kivételektől eltekintve ezeknek a járműveknek teljesíteniük kell a háromkerekű segédmotoros kerékpárokra alkalmazandó műszaki követelményeket.
Származásellenőrzés
Külföldről belföldi üzemeletetés céljából behozott használt járművek forgalomba helyezést megelőző ellenőrzése, melynek során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján sor kerül a jármű származásának tisztázására.
Személyazonosító okmányok
- régi típusú személyazonosító igazolvány
- kártya formátumú személyazonosító igazolvány
- kártya formátumú vezetői engedély
- útlevél
Szokásos tartózkodási hely
Az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt.
Foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között.
Azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
Törzskönyv
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet a jármű jogszerű tulajdonosának kell tekinteni.
Új jármű
Új járműnek minősül a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, valamint a Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű.
Üzembentartó
A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult
Gyakran ismételt kérdések
Miért kell újra és újra eredetiségvizsgálatot készíttetni?
Azért kell minden adás-vétel előtt eredetiségvizsgálatot végezni, mert kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak. A vizsgálat során a jármű valódiságán túl további fontos információkhoz is jutunk, vagyis meggyőződhetünk arról, hogy a jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.
Az eredetiségvizsgálat azonban nemcsak a vevő érdekeit védi. Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a jármű vizsgálat idejében rögzített állapotát.
Hol végeznek eredetiségvizsgálatot?
Amennyiben előzetes eredetiségvizsgálatot kívánunk végeztetni, a járművet eredetiség vizsgáló állomáson lehet vizsgáztatni.
Mire való és miért van szükség származásellenőrzésre?
A származásellenőrzés csak külföldön vásárolt használt járműre kötelező, forgalomba helyezése előtt.
A származásellenőrzésre azért van szükség, hogy leellenőrizzék, hogy a járművet nem körözik–e külföldön, nem követtek-e el vele valamilyen bűncselekményt.
Milyen dokumentumokat kell megkapnia a jármű eladásakor az új vevőnek?
- a szerződés 2 eredeti példányát
- a forgalmi engedélyt
- a törzskönyvet
- a járműkísérő lapot, amennyiben azzal rendelkezik.
Mi a következménye, ha nem jelentem be eladóként a jármű eladását?
Amennyiben az új tulajdonos (vevő) a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy nem teljesíti és az eladás bejelentése sem történt meg, a nyilvántartás szerinti tulajdonost (eladót) terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség, valamint a járművel kapcsolatos egyéb (pl.: autópálya használati díj, parkolási díj, pótdíj, közigazgatási bírság kiszabására irányuló) eljárásokat az eladóval szemben fogják megindítani.
Mi a következménye, ha nem jelentem be vevőként a jármű megvásárlását?
A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, az okmányiroda az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. Az okmányiroda ezzel egy időben az adóhatóságot is értesíti, tekintettel arra, hogy a jármű vevőjének illetékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Ha a vevő késedelmesen teljesíti a bejelentési kötelezettségét, az okmányiroda szabálysértési eljárást kezdeményez.
Ki lehet Magyarországon nyilvántartásba vett jármű üzembentartója?
Belföldi üzembentartó lehet a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek
- természetes személy üzemben tartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy
- nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van,
Mi a következménye, ha nem jelentem be a jármű üzembentartójának személyében bekövetkezett változást?
Ha a tulajdonos nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, akkor nem kerülnek a járműnyilvántartásba bejegyzésre az új üzembentartó adatai és a jármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi kötelezettség a korábbi üzembentartót fogja terhelni.
Mit jelent üzembentartónak lenni?
Az üzembentartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzembentartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását. Emellett az üzembentartót terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony fenntartása.
Lemondhatok-e az üzembentartói jogról?
Nem, csak a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával vonhatja vissza az új üzembentartó egyidejű bejegyzésének kezdeményezésével. A bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül a jármű fizikai visszaadása önmagában nem szünteti meg az üzembentartói státuszt.
Jogszabályok
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
- 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
- 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól
- 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről
- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.