Az adatletiltással megakadályozhatja, hogy név- és lakcímadatai kiadásra kerüljenek
harmadik fél számára

• közvetlen üzletszerzés (direkt marketing)
• piackutatás
• tudományos kutatás
• közvélemény kutatás céljából.

Az adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja, illetve ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja, vagy jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri.
Az eljárás díj- és illetékmentes.

Minden polgár, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik jogosult megtiltani, korlátozni a róla nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében. . A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy saját nevében, a cselekvőképtelen személy törvényes képviselője útján járhat el.

Az adatletiltási kérelem benyújtható illetve visszavonható:

• bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen és meghatalmazott útján, továbbá ajánlott levélben (a járási hivatalok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatal.hu/hu)
• Budapest FővárosKormányhivatalánál személyesen és meghatalmazott útján, ajánlott levélben, valamint elektronikus úton
• a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. §-ában (2) bekezdésbekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton
• külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál teheti meg
• elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján. (Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, akkor az eljárás automatikus döntéshozatal útján kerül lefolytatásra. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.)

Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve – ha a polgár a nyilatkozatot a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza – Budapest Főváros Kormányhivatala az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

Adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozat

Én:

• családi neve
• utóneve(i)
• anyja születési családi neve
• anyja születési utóneve(i)
• lakóhelye címe
• tartózkodási helye címe
• személyi azonosítója

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom. Tudomásul veszem, hogy a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium megkeresésére – eseti engedélyem alapján – az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom. A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat. Dátum és aláírás

Szükséges iratok személyesen történő előterjesztés esetén:

• személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány
  (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél)
• lakcímigazolvány
• eredeti vagy hitelesített meghatalmazás meghatalmazás - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - képviseleti eljárás esetén

A kérelmet a következő adattartalommal kell előterjeszteni:

• családi neve és utóneve
• anyja születési családi neve és utóneve
• a személyazonosító igazolványban, illetve lakcímigazolványában szereplő
• lakóhelye (állandó lakcím)
• tartózkodási helye (ideiglenes lakcím)
• személyi azonosítója (személyi szám)
• a kérelmező (törvényes képviselő) aláírása
• a fentieken túl a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi szöveget:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.

Adatainak letiltása díj- és illetékmentes, de a tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható és ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő harminc nap.

A személyiségi jogok védelmének biztosítékaként a polgár személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében jogosult:

• korlátozni vagy megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását
• valamint a tilalommal érintett adat kiadására eseti engedélyt is adhat

Adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető:

• ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja
• illetve ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja

A gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmek esetében a fent leírtakon túlmenően megállapított további korlátozás szerint:

• az újszülött adatairól csak a nyilvántartásba vételét követő 90 nap elteltét követően szolgáltatható adat

Az adatletiltás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás teljesíthetőségét érinti, az üzenettovábbításra, értesítésre nem vonatkozik, mert ezekben az esetekben a címzettek személyes adatait, lakcímét és értesítési címét a nyilvántartás szervei nem adják ki, csak az üzenetet, értesítést postázzák a nyilvántartásban szereplő lakcímére, értesítési címére.

Az adatletiltás ténye

• a direkt marketing,
• piackutatás,
• tudományos kutatás
• és közvélemény kutatás
  céljából történő név- és lakcímadatokról való adatszolgáltatások köréből zárja ki az illető polgárt.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatállományán átvezetett adatletiltás más nyilvántartásokra nem vonatkozik, így a választói névjegyzékre sem. A névjegyzék vezetését és a belőle történő adatszolgáltatások rendjét külön törvény szabályozza.

Elektronikus ügyintézés

Az ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleknek az alábbi lépések szerint van lehetőségük az adatletiltási és visszavonási nyilatkozat megtételére elektronikus úton:

 

 

 

2. lépés
Bejelentkezés a Központi Azonosítási Ügynök segítségével.
Az ügyfélkapunál alkalmazott felhasználói név és jelszó megadásával a rendszerbe belépve lehetőség van az adatok letiltására és visszavonására a személyi azonosító (régi személyi szám, mely a lakcímkártyán található) megadásával az adatok kiadása menüpontnál a megfelelő részt kiválasztva.

3. lépés
Az adatok kiadásánál miután kiválasztásra került a megfelelő menüpont (Adatok letiltása, vagy Adatletiltás visszavonása) a tovább gomb után betöltésre kerülnek a személyes adatok.

4. lépés
A lap alján a benyújtást választva a kérelem azonnal feldolgozásra kerül, melyről a lap tetején kapunk információt.

Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.

Adatszolgáltatás
Csoportos adatszolgáltatás
Kapcsolat felvételi eljárás
Személyes adatok
Az adatletiltás ellenére kinek teljesíthető adatszolgáltatás az adatainkról?
Érvényesül-e az adatletiltás az úgynevezett kapcsolatfelvétel eljárásnál?
Érvényesül-e az adatletiltás a választási kampány célú adatszolgáltatások esetében?
Érvényesül-e az adatletiltás a népszavazási eljárás során a közvetlen politika kampány célú adatszolgáltatások esetében?
Az adatszolgáltatási tilalom visszavonható-e?
Az adatletiltás kiterjed-e a gépjárműtulajdonra is?

• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
• 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
• 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
• 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről

A polgár adatszolgáltatást megtiltó nyilatkozatának megtételét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. §-a, 2/A. §-a és 3. § (5) bekezdése szabályozza.