Az adatletiltással megakadályozhatja, hogy név- és lakcímadatai kiadásra kerüljenek
harmadik fél számára
- közvetlen üzletszerzés (direkt marketing)
- piackutatás
- tudományos kutatás
- közvélemény kutatás céljából.
Az adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja, illetve ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja, vagy jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri.
Az eljárás díj- és illetékmentes.
Jogosultak köre
Minden polgár, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik jogosult megtiltani, korlátozni a róla nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében. . A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy saját nevében, a cselekvőképtelen személy törvényes képviselője útján járhat el.
Hol intézhető
Az adatletiltási kérelem benyújtható illetve visszavonható:
- bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen és meghatalmazott útján, továbbá ajánlott levélben (a járási hivatalok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatal.hu/hu)
- Budapest FővárosKormányhivatalánál személyesen és meghatalmazott útján, ajánlott levélben, valamint elektronikus úton
- a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. §-ában (2) bekezdésbekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton
- külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál teheti meg
- elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján. (Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, akkor az eljárás automatikus döntéshozatal útján kerül lefolytatásra. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.)
Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve – ha a polgár a nyilatkozatot a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza – Budapest Főváros Kormányhivatala az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.
Szükséges iratok
Adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozat
Én:
- családi neve
- utóneve(i)
- anyja születési családi neve
- anyja születési utóneve(i)
- lakóhelye címe
- tartózkodási helye címe
- személyi azonosítója
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Tudomásul veszem, hogy a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium megkeresésére – eseti engedélyem alapján – az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.
A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.
Dátum és aláírás
Szükséges iratok személyesen történő előterjesztés esetén:
- személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány
(személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél)
- lakcímigazolvány
- eredeti vagy hitelesített meghatalmazás meghatalmazás - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - képviseleti eljárás esetén
A kérelmet a következő adattartalommal kell előterjeszteni:
- családi neve és utóneve
- anyja születési családi neve és utóneve
- a személyazonosító igazolványban, illetve lakcímigazolványában szereplő
- lakóhelye (állandó lakcím)
- tartózkodási helye (ideiglenes lakcím)
- személyi azonosítója (személyi szám)
- a kérelmező (törvényes képviselő) aláírása
- a fentieken túl a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi szöveget:
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.
Költségek
Adatainak letiltása díj- és illetékmentes, de a tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható és ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.
1818 (Külföldről: +36-1-550-1858)
Ügyintézési idő
Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.
A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő harminc nap.
Érdemes tudni
A személyiségi jogok védelmének biztosítékaként a polgár személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében jogosult:
- korlátozni vagy megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását
- valamint a tilalommal érintett adat kiadására eseti engedélyt is adhat
Adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető:
- ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja
- illetve ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja
A gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmek esetében a fent leírtakon túlmenően megállapított további korlátozás szerint:
- az újszülött adatairól csak a nyilvántartásba vételét követő 90 nap elteltét követően szolgáltatható adat
Az adatletiltás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás teljesíthetőségét érinti, az üzenettovábbításra, értesítésre nem vonatkozik, mert ezekben az esetekben a címzettek személyes adatait, lakcímét és értesítési címét a nyilvántartás szervei nem adják ki, csak az üzenetet, értesítést postázzák a nyilvántartásban szereplő lakcímére, értesítési címére.
Az adatletiltás ténye
- a direkt marketing,
- piackutatás,
- tudományos kutatás
- és közvélemény kutatás
céljából történő név- és lakcímadatokról való adatszolgáltatások köréből zárja ki az illető polgárt.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatállományán átvezetett adatletiltás más nyilvántartásokra nem vonatkozik, így a választói névjegyzékre sem. A névjegyzék vezetését és a belőle történő adatszolgáltatások rendjét külön törvény szabályozza.
Elektronikus ügyintézés
Elektronikus ügyintézés
Az ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleknek az alábbi lépések szerint van lehetőségük az adatletiltási és visszavonási nyilatkozat megtételére elektronikus úton:
2. lépés
Bejelentkezés a Központi Azonosítási Ügynök segítségével.
Az ügyfélkapunál alkalmazott felhasználói név és jelszó megadásával a rendszerbe belépve lehetőség van az adatok letiltására és visszavonására a személyi azonosító (régi személyi szám, mely a lakcímkártyán található) megadásával az adatok kiadása menüpontnál a megfelelő részt kiválasztva.
3. lépés
Az adatok kiadásánál miután kiválasztásra került a megfelelő menüpont (Adatok letiltása, vagy Adatletiltás visszavonása) a tovább gomb után betöltésre kerülnek a személyes adatok.
4. lépés
A lap alján a benyújtást választva a kérelem azonnal feldolgozásra kerül, melyről a lap tetején kapunk információt.
Letölthető anyagok
Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.
Fogalmak
Adatszolgáltatás
A nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak törvényben meghatározott tartalmú közlése.
Egyedi adatszolgáltatás- a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező által megadott adatok alapján egyedileg azonosított polgár adatainak közlése.
Csoportos adatszolgáltatás
Az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok nyilvántartott adatainak meghatározott tartalmú rendszeres vagy eseti közlése.
Kapcsolat felvételi eljárás
Amennyiben a kérelmező nem tudja megfelelően igazolni adatigénylése jogalapját és célját, igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg a megadott címen vagy telefonszámon, ha fel kívánja venni vele a kapcsolatot.
Személyes adatok
A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:
- név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről)
- természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje
- a fent felsorolt adatok és a személyi azonosító
- figyelmeztető jelzés, technikai kapcsoló szám, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével,a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre,
- természetes személyazonosító adatok és állampolgárság
- természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok
A lakcím adattartalma:
- településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével
- postai irányítószám
- közterület neve és jellege
- házszám (helyrajzi szám)
- épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó
A településszintű lakcím esetén a lakcím csak település nevet (Budapest estében kerület megjelölést is) tartalmaz, de közterület elnevezést és házszámot nem.
Természetes személyazonosító adatok:
- házassági név
- születési családi és utónév
- születési hely
- születési idő
- anyja születési családi és utóneve
Gyakran ismételt kérdések
Az adatletiltás ellenére kinek teljesíthető adatszolgáltatás az adatainkról?
Adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja, illetve, ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja. /Pl.: Ha valakinek jogos követelése áll fenn az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozott tett polgárral szemben, amennyiben jogos követelését okirattal (kölcsönszerződés, fizetési meghagyás, stb.) igazolja, akkor teljesíthető az adatszolgáltatás./
Érvényesül-e az adatletiltás az úgynevezett kapcsolatfelvétel eljárásnál?
Nem, ezen eljárás során azok a polgárok is megkapják a küldeményt, akik letiltották adataik szolgáltatását. A kapcsolatfelvételi eljárásnál ugyanis a polgár adatai nem kerülnek átadásra harmadik fél számára. Az értesítést a járási hivatal küldi ki számukra.
Érvényesül-e az adatletiltás a választási kampány célú adatszolgáltatások esetében?
Nem, a kampány célú adatszolgáltatás nem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, hanem a választói szavazóköri névjegyzékből történik. A politikai pártok részére a választói szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás jogalapját a választási eljárásról szóló törvény 2013. évi XXXVI. törvény 153.-155. §-ai teremtik meg.
Érvényesül-e az adatletiltás a népszavazási eljárás során a közvetlen politika kampány célú adatszolgáltatások esetében?
Nem, a kampány célú adatszolgáltatás nem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, hanem a szavazóköri névjegyzékből történik. A kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok részére a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás jogalapját a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 70. §-a teremti meg.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatállományán átvezetett adatletiltás más nyilvántartásokra nem vonatkozik, így a választói szavazóköri névjegyzékre sem. A névjegyzék vezetését és a belőle történő adatszolgáltatások rendjét külön törvény szabályozza.
A választási eljárásról szóló törvény 2013. évi XXXVI. törvény 89. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 70. §-a alapján a választás és a népszavazás során a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatást a választópolgár a helyi választási irodánál tilthatja meg.
Az adatszolgáltatási tilalom visszavonható-e?
Igen, ez megtehető személyesen, postai úton vagy elektronikusan.
Eseti engedély alapján a tilalommal érintett adat kiadható. Ezen eljárás költségei az érintett adat kiadását kérelmező felet terheli.
Az adatletiltás kiterjed-e a gépjárműtulajdonra is?
Amennyiben a közúti közlekedési nyilvántartásból is élni kíván adatletiltási jogával azt külön nyilatkozattal kell megtennie.
Az érintett személy megtilthatja, korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul.
A közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében a személyes adatok szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot, illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a közlekedési igazgatási hatóságnál írásban lehet megtenni.
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyazonosító adatait (születési hely, születési idő, anyja neve), sajátkezű aláírását és az alábbi nyilatkozatot:
„A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyes adataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához, illetve …… célból történő kiadásához. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozatomat írásban vagy szóban bármikor visszavonhatom.”
Meghatalmazás esetén a kérelemhez csatolni kell a képviselő részére adott eredeti meghatalmazást is.
Jogszabályok
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény végrehajtásáról
- 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről
A polgár adatszolgáltatást megtiltó nyilatkozatának megtételét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. §-a, 2/A. §-a és 3. § (5) bekezdése szabályozza.