A polgár személyazonosságát igazoló okmányok:

• a személyazonosító igazolvány
• útlevél
• a kártyaformátumú vezetői engedély (jogosítvány)

A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.

Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

• nevét,
• születési nevét,
• születési helyét,
• születési idejét,
• állampolgárságát,
• anyja nevét,
• nemét,
• arcképmását
• aláírását, ha a 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan,
• személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
• a személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
• a személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,
• a személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,
• annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít vagy a jogszabályban foglalt esetekben – jogszabályban meghatározott nem olvasható formában – a külföldre utazási korlátozás tényét,
• meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

Az állandó személyazonosító igazolvány a magyar állampolgár kérelmére – az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján –vizuálisan tartalmazza a polgár származási helyét.

Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak a tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a felsoroltakon túl magyar állampolgár esetén tartalmazza a gépi olvasásra alkalmas adatsort, külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít, adattároló kódot, valamint a kiadásának az okát.

Az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus adathordozó egységet, tároló elemet (chip) tartalmaz. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza valamennyi személyes adatot és okmányadatot, amely az állandó személyazonosító igazolványon vizuálisan is megjelenik.

A tároló elem a fenti adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:

• a polgár ujjnyomatát (kivéve, ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 6. életévét még nem tölti be, az ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag vagy fizikailag képtelen),
• az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,
• a polgár személyi azonosítóját
• a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
• a polgár adóazonosító jelét,
• a polgár lakcímét,
• a szolgáltatásazonosítót,
• a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját,
• a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.

A tároló elem egyes funkcióival kapcsolatban részletesebb tájékoztatást itt talál.

A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemhez szükséges adatok rögzítését követően kerülnek átadásra a polgár számára a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány elektronikus használatához szükséges kódok.

Ha a polgár nem igényel elektronikus aláírást, akkor a következők kódokat kapja meg egy sértetlen lezárt borítékban:

• Állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó aktiváló PIN kód: egy 5 jegyű számsor, amit az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártyát, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
• PUK kód: egy 10 jegyű számsor, amely a harmadik hibás PIN kód megadási kísérlet után, a blokkolódott PIN kódok lecserélésére szolgál. A PUK kód tízedik hibás megadását követően blokkolódik, feloldása személyes megjelenés és azonosítás után lehetséges, ekkor a PUK kód újra aktívvá válik. A PUK kód az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott PIN borítékban kerül átadásra, módosítására nincs lehetőség.
• Regisztrációs kód: 11 karakter hosszú, számokból és betűkből álló kódsor, amellyel a polgárnak egyszeri alkalommal lehetősége lesz kártyaolvasó nélkül ügyfélkaput nyitni. A polgár a regisztrációs kódot az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapja meg a PIN borítékban, nem módosítható.

Ha a polgár elektronikus aláírást is igényelt, az alábbi kódok is átadásra kerülnek, külön sértetlen, lezár borítékban:

• Elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód: egy ötjegyű számsor, amit az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártya aláírás funkcióját, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód az elektronikus aláírási szolgáltatás igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
• Visszavonási jelszó: egy 8 jegyű számsor, amit a polgár az elektronikus aláírás szolgáltatás igénylésekor kapott borítékban kap meg. Az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány ügyfél kérelmére történő telefonos visszavonásához szükséges

Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha

• az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be (kivéve személyi azonosító, TAJ szám, adóazonosító jel, lakcím és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám megváltozása),
• gyártáshibás,
• a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Nytv.) meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait,
• az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra,
• a tároló elem nem működik.
• a 70. életévét betöltött kérelmező tároló elemmel rendelkező 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt igényel,
• az Nytv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus szolgáltatásai nem működnek,
• a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.

• állandó személyazonosító igazolvány
• ideiglenes személyazonosító igazolvány

Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult, illetőleg amennyiben nem állnak fenn az állandó személyazonosító igazolvány cseréjének jogszabályban meghatározott feltételei.

A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá.

A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - a kérelem aláírás rovatában - az eljáró hatóság "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

Ha a polgár a korábban elveszített saját személyazonosító igazolványát megtalálja, a megtalálástól számított három munkanapon belül értesítenie kell bármely járási hivatalt, a Budapest Főváros Kormányhivatalát, illetve külképviseletet. Ha a polgár az okmány megtalálásáról a rendőrséget értesíti, úgy a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a találás helye szerint illetékes járási hivatalt, vagy a Budapest Főváros Kormányhivatalát

A más nevére szóló, talált személyazonosító igazolványt a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, járási hivatalnak, vagy a Budapest Főváros Kormányhivatalánál kell leadni. A járási hivatal, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott. A talált személyazonosító igazolványt a járási hivatal vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az arra jogosultnak.

Az állandó személyazonosító igazolványt – kivéve ha a polgár egyéb érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik vagy vállalja, hogy az új állandó személyazonosító igazolványát személyesen veszi át – a kérelem benyújtásával le kell adni az eljáró hatóságnak, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.

A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak vagy – külföldi tartózkodás esetén – a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. Ha a menekült menekültkénti elismerését, az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, a személyazonosító igazolványt a bevándorolt és a letelepedett a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél, a menekült és az oltalmazott pedig a menekültügyi hatóságnál adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg.

Leadható az ideiglenes személyazonosító igazolvány bármely járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál, a konzuli tisztviselőnél és – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél, ha érvényességi ideje lejárt vagy a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

Az elhalt személy személyazonosító igazolványát az egészségügyi vagy szociális intézmény, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

Ha az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglaltak alapján az érvénytelenített személyazonosító igazolvány visszaadásának van helye, az átlyukasztással és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőlenyomattal érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt - ilyen irányú kérelem esetén - az elhalt polgár hozzátartozója részére vissza kell adni.

A szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, kényszerintézkedés hatálya alatt álló polgár az állandó személyazonosító igazolványát a fogva tartást foganatosító szervnek köteles átadni

Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – az azt birtokló hatóság a személyazonosító igazolvány kiállításától számított 60 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - a konzuli tisztviselő a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megküldi a kijelölt kormányhivatalnak, mely azt érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

• hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában
• azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában
• a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át
• a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a megváltozott adatok bejegyzését követő 30 napon belül az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

• megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,
• hamis vagy meghamisították,
• érvényességi ideje lejárt,
• a használatára jogosult meghalt
• a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott
• elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta
• jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.

Az alábbi eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt is értesíti.

A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban meghatározott adatokat.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz. A konzuli tisztviselő előtt előterjesztett kérelem esetén nincs áttételre lehetőség.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell, amelynek keretében

a) a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal,
b) a kérelem, valamint a bemutatott okmányok adatait egyeztetni kell a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal, valamint
c) a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált arcképmás összehasonlítással és – ha annak feltételei fennállnak – automatizált ujjnyomat összevetéssel is el kell végezni.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni szükséges.

A személyazonosító igazolványt a személyi adat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni.

A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.

Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha

• az érvényes állandó személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár a jogszabályban foglalt feltételek hiányában kérelmezi,
• a polgár az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult

A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

• hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
• azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
• a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,
• a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a megváltozott adatok bejegyzését követő 30 napon belül az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – bemutatni, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásakor, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor – a 39. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

A személyazonosító igazolványt másra átruházni, - büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottakra vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés esetét kivéve - letétbe helyezni, biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Ennek megfelelően a nemzetiséghez tartozó polgár kérelmére családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvbe bejegyzett mindkét nyelven be kell jegyezni.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 1. mellékletének értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.