Úti okmány a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat:

• az útlevél,
• az ideiglenes úti okmány (emergency travel document),
• a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya,
• az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya,
• a menedékesek úti okmánya,
• a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya,
• a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya.

• az érvényes úti okmány,
• az érvényes személyazonosító igazolvány kizárólag magyar állampolgár esetében (EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja).

Nem jogosít külföldre utazásra:

• a magyar hatóság által nem magyar állampolgár részére kiállított személyazonosító igazolvány.

Az útlevél a Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.
Az útlevelek típusai:

• magánútlevél
• (állandó) magánútlevél,
• második magánútlevél,
• ideiglenes magánútlevél,
• hivatalos útlevél
• szolgálati útlevél,
• hajós szolgálati útlevél,
• külügyi szolgálati útlevél,
• diplomata útlevél.

Az a magyar állampolgár igényelheti:

• aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár az ezt bizonyító igazolás alapján,
• aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri. (Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné.)

Amennyiben a második magánútlevél igénylését meghatározó okok egyidejűleg állnak fenn, az állampolgár két érvényes második magánútlevéllel is rendelkezhet.

Második magánútlevél iránti kérelem benyújtható:

• személyesen az ország bármelyik járási hivatalának kormányablakában vagy okmányirodájában, az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél, vagy
• elektronikus úton.

A kiállítás indokát igazolnia is kell, ezért a kérelem benyújtása során csatolnia kell, ha

• a második magánútlevél kiállítását ezért kéri, mert hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár – az ezt igazoló munkáltatói igazolást, amely tartalmazza a konkrét információt a munkavállaló rendszeres külföldre utazásának tényéről, valamint a kiállítandó okmány érvényességi idejéről,
• a második magánútlevél kiállítását különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja – a kérelmező nyilatkozatát, melyből a különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása megállapítható, tehát tartalmazza az utazás célja szerinti ország és a már meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés megnevezését.

Érvényességi ideje:

• ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 5 év mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani,
• 1 év, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de az útlevél tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé,
• ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra 5 év, mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani.

Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

Eljárási illeték:

• ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra – 15.000 forint,
• ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra – 15.000 forint,
• ha foglalkozás gyakorlása céljából vagy különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot és ezért csak egy évig érvényes, vagy ha a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be – 5.000 forint,
• illetékmentes az eljárás a 65. életévét betöltött személy második magánútlevele esetén.

Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek útlevele vagy úti okmánya elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált és olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő.

Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít. Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik.

Az ideiglenes úti okmány kiállítására vonatkozó kérelmét az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén nyújthatja be. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatát tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait be kell mutatni, és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell.

Az ideiglenes úti okmány kiállításához az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő, illetve a külügyminiszter hozzájárulása szükséges.

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetője az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke javaslatára * hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére szolgálati útlevelet kaphatnak:

• a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál,  az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak,
• a bírák és az ügyészek,
• a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai,
• a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók,
• a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő a javaslatban megjelölt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és eltartott gyermeke.

Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat:

• a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.

• az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javasolja.

A kérelem benyújtható az ország bármelyik járási hivatalának kormányablakában vagy okmányirodájában és az általános hatáskörű útlevélhatóságnál is.

Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év,
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

Eljárási illeték mértéke:

• 7.500 forint.

* A kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.

Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható:

• Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának és eltartott gyermekének adható.

A kérelem benyújtható az ország bármelyik járási hivatalának kormányablakában vagy okmányirodájában és az általános hatáskörű útlevélhatóságnál is.

Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év,
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

Eljárási illeték mértéke

• 7.500 forint.

A kérelmezés során be kell mutatni:

• gazdálkodó szervezet hajózási engedély kivonatát vagy cégkivonatát,
• a gazdálkodó szervezet által kiállított, a kérelmező hajón teljesítendő szolgálatát tanúsító okiratot.

A külföldön regisztrált gazdálkodó szervezet esetében a cégkivonat beszerzéséről – erre vonatkozó elektronikus nyilvántartás hiányában – az ügyfél gondoskodik.

Külügyi szolgálati útlevélre jogosult:

• a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező kormánytisztviselője,
• Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló,
• a Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló,
• a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy,
• a fentiek szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, és eltartott gyermeke és egyenes ági felmenője, valamint a jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának egyenes ági felmenője.

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat továbbá:

• az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

A kérelem a külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél nyújtható be.

Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év,
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

Diplomata-útlevélre jogosult:

• a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke,
• az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője,
• az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei,
• a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár,
• a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – európai uniós feladatokat ellátó – diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár,
• a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei, valamint,
• fent megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke, jogszabályban meghatározott személyek esetén egyenes ági felmenője.

Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat:

• az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre,
• az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

A kérelem a külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél nyújtható be.

Érvényességi ideje:

• a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év,
• egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

Az a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy igényelheti, aki nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával.
A menedékesek úti okmánya a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.
Az úti okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel.
A menedékes úti okmánya iránti kérelem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

Az a menekültként, valamint az oltalmazottként elismert személy, továbbá az a menedékes igényelheti, akinek úti okmánya lejárt, elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált.

Az okmány Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosít.

A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelem a külképviseletnél nyújtható be.

A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelme az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kérelmező lakóhelye, hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

A bevándorolt és letelepedett személy, ha az úti okmányát külföldön vesztette el vagy semmisült meg, az egyszeri visszautazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél nyújthatja be.

A határátlépési igazolvány nem úti okmány.

A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.

A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg.

A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év.

A határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő szervnek kell benyújtania az általános hatáskörű útlevélhatósághoz a kérelmező nevében.

A határátlépési igazolványt az útlevélhatóságnál 15 napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.

Útlevélhatóság az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazásnak a külföldre utazásról szóló1998. évi XII. törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv:

• az általános hatáskörű útlevélhatóság,
• külügyminiszter,
• konzuli tisztviselő,
• Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

• Az Európai Unió tagállama:
• Ausztria,
• Belgium,
• Bulgária,
• Ciprus,
• Csehország,
• Dánia,
• Észtország,
• Finnország,
• Franciaország,
• Görögország,
• Hollandia,
• Horvátország,
• Írország,
• Lengyelország,
• Lettország,
• Litvánia,
• Luxemburg,
• Magyarország,
• Málta,
• Németország,
• Olaszország,
• Portugália,
• Románia,
• Spanyolország,
• Svédország,
• Szlovákia,
• Szlovénia.
• Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
• Izland,
• Norvégia,
• Liechtenstein.
• Az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez:
• Svájc

Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot tartalmazza digitális formában.

Magyarország a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.

A megvalósítás két fázisban történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon.

A második fázisban a fenti adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.

Nagykorú minden 18. életévét betöltött személy, valamint az a 16. életévét betöltött személy is, aki házasságot kötött és házasságát a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelennek.

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet az alábbi részjogokat, illetve kötelességeket foglalja magába:

• a kiskorú gyermek neve meghatározása,
• a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének joga és kötelessége,
• a kiskorú gyermek tartózkodási helye meghatározása,
• a kiskorú gyermek vagyona kezelésének joga és kötelessége,
• a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga és kötelessége,
• a gyámnevezésnek, gyámságból való kizárásnak joga.

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.
A szülői felügyeletet a bíróság az alábbi esetekben szünteti meg:

• ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
• ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat,
• ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte,
• a bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.

Szünetel a szülői felügyelet az alábbi esetekben:

• ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van,
• ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,
• ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,
• ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
• ha a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg,
• ha a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult,
• ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig,
• ha a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság a gyermek , illetve a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett, külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozatot, megelőző távoltartó határozatot hozott,
• a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el,
• a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.

A Schengeni övezet 26 országot foglal magába:

• az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot,
• Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország ,
• az EGT-tag Norvégiát, Liechtensteint és Izlandot,
• valamint Svájcot.

Annak, hogy Magyarország teljes jogú taggá vált alapvető következménye, hogy a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok bárhol átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban továbbra is megmarad a határellenőrzés.
Érdemes azonban tudni, hogy az ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket.
Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

Érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazni lehet az EGT-állam területére, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja.
EGT-állam a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alkalmazásában:

• Az Európai Unió tagállama:
• Ausztria,
• Belgium,
• Bulgária,
• Ciprus,
• Csehország,
• Dánia,
• Észtország,
• Finnország,
• Franciaország,
• Görögország,
• Hollandia,
• Horvátország,
• Írország,
• Lengyelország,
• Lettország,
• Litvánia,
• Luxemburg,
• Magyarország,
• Málta,
• Németország,
• Olaszország,
• Portugália,
• Románia,
• Spanyolország,
• Svédország,
• Szlovákia,
• Szlovénia.
• Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
• Izland,
• Norvégia,
• Liechtenstein.
• Az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez:
• Svájc

Nemzetközi szerződést az alábbi országokkal kötött a Magyar Állam:

• Andorra,
• Horvátország,
• Svájc.

Az alábbi országok belső joga biztosítja az utazást személyazonosító igazolvánnyal:

Bosznia-Hercegovina,
• Macedón Köztársaság,
• Montenegró,
• Szerbia Köztársaság.

Személyazonosító igazolvánnyal – annak formátumától függetlenül - valamennyi magyar állampolgár gyakorolhatja a külföldre utazás jogát függetlenül attól, hogy kiskorú-e vagy nagykorú.

Nem utazhat külföldre:

• aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,
• az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
• akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
• a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
• a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
• akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
• akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt vagy
• akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

Fenti esetekben az útlevél kiállítására irányuló kérelmet az útlevélhatóság elutasítja.

Ha az ilyen személy rendelkezik érvényes okmánnyal, az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében döntésre jogosult, illetőleg értesítésre kötelezett szerv értesítése alapján a korlátozás tényét bejegyzi az útiokmány-nyilvántartásba.

Az úti okmányt a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv, illetve a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv, vagy a tiltást elrendelő bíróság tartja vissza.

Rendes eljárásban (20 napon, illetve ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, 8 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték

• 5 évig érvényes magánútlevélnél 7.500 forint,
• 10 évig érvényes magánútlevélnél 14.000 forint,
• 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2.500 forint,
• legfeljebb 5 évig érvényes második magánútlevél 15.000 forint (munkáltató kérheti a munkavállaló részére),
• 5 évig érvényes második magánútlevél 15.000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös méltánylást érdemlő okból),
• 1 évig érvényes második magánútlevél 5.000 forint (a munkáltató vagy magánszemély kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot lásd: Fogalmak rész A második magánútlevél),
• illetékmentes az eljárás a 65. életévét betöltött személy magánútlevele és második magánútlevele esetén.

Pótolt úti okmány kiállításának eljárási illetéke

• 5 évig érvényes magánútlevél pótlása esetén 5500 forint,
• 10 évig érvényes magánútlevél pótlása esetén 8500 forint,
• 1 évig érvényes úti okmány pótlása esetén 2500 forint.

Az okmány pótlása kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető.

Rendes eljárásban (20 napon, illetve ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, 8 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei:
6 év alatt:

• 3 évig érvényes magánútlevél 2.500 forint,
• 3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1.250 forint,
• 3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint,
• második magánútlevél 5.000 forint.

6-12 éves korig:

• 5 évig érvényes magánútlevél 2.500 forint,
• 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1.250 forint,
• 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint,
• második magánútlevél 5.000 forint.

12-18 éves korig:

• 5 évig érvényes magánútlevél 2.500 forint,
• 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1.250 forint,
• 5 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén 500 forint,
• második magánútlevél 5.000 forint.

A kérelem benyújtásának időpontjában:

• három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint,
• két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1.250 forint.

Illetékmentes az eljárás,

• ha az okmány kiállítására az előző útlevél gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt kerül sor,
• ha az eltulajdonított okmány pótlására irányul
  (Pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – megegyező adattartalommal. Ha az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult. Az okmány pótlása kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető.)
• A 65. életévét betöltött személy magánútlevele és második magánútlevele esetén.

Az ügyfél költségmentességi kérelmet terjeszthet elő, ha kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni.

A költségmentesség iránti kérelem részletszabályait a közigazgatási hatósági eljárásban az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet határozza meg.

A magánútlevél és a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali eljárás keretében történő kiállítása és pótlása esetén az eljárási illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni:

• Soron kívüli (5 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19.000 forint.
• Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 29.000 forint.
• Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 39.000 forint.

A magánútlevél érvényességi ideje:

• 6 éves kor betöltéséig 3 év, mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani,
• 6 és 18 év közöttiek esetében 5 év*, mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani,
• 18 és 65 év közöttiek esetében 5 év*, mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani illetve kérelemre 10 év*(mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani),
• 65 éven felülieknél 10 év* mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani,
• második magánútlevél, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 5 év* (mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani),
• második magánútlevél, ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra, 5 év (mely időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani).

*Az érvényességi idő 1 év abban az esetben, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a kérelmező

• ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen,
• egészségi állapota miatt nem képes személyesen megjelenni, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja.

Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

Elektronikus értesítést kapnak útlevelük érvényességének lejártáról az ügyfélkapuval rendelkező polgárok. A figyelmeztető e-mailt három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt hat hónappal, majd egy hónappal és végül a lejárat napján kapják meg.

A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési határideje 20 nap. Amennyiben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, az ügyintézés határideje 8 nap. Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.

Akinek az útlevelét eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül bejelenteni

• az ország bármelyik járási hivatalának kormányablakában vagy okmányirodájában vagy
• az általános hatáskörű útlevélhatóságnál vagy
• konzuli tisztviselőnél vagy
• elektronikus úton vagy
• eltulajdonítás esetén a rendőrségen.

Az elvesztés, megsemmisülés, eltulajdonítás ténye, az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi nyilvántartásába. Ez alapján figyelmeztető jelzés kerül a Schengeni Információs Rendszerbe is, így valamennyi schengeni övezetbe tartozó állam számára ismert lesz az a tény, hogy az adott okmány kikerült jogszerű birtokosa birtokából.

Akinek az elveszettnek vélt magánútlevele előkerül, a megtalálástól számított három munkanapon belül köteles bejelenteni

• az ország bármelyik járási hivatalának kormányablakában vagy okmányirodájában vagy
• az általános hatáskörű útlevélhatóságnál vagy
• konzuli tisztviselőnél vagy
• elektronikus úton vagy
• a rendőrségen.

Az elveszettnek vélt okmány megtalálásának ténye, az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi nyilvántartásába. Ez alapján törlésre kerül a figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerből.

Eltulajdonítás miatt érvénytelenné vált, de később megtalált úti okmány, az ügyfél kérelmére, az okmány fizikai érvénytelenítését követően csak abban az esetben adható vissza, amennyiben az még valamely országban való tartózkodásra (belépésre, átutazásra, kiutazásra) jogosító érvényes engedélyt tartalmaz.

Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot tartalmazza digitális formában.

Magyarország a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.

A megvalósítás két fázisban történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon.

A második fázisban a fenti adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.

Az Egyesült Államokba történő vízummentes utazásnak, az úti okmány tekintetében, a 2006. augusztus 29. napját követően kiállított útlevél a feltétele.

Magyarország schengeni csatlakozását követően (2007. december 21.), a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok ellenőrzés nélkül, bárhol átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban a határellenőrzés fokozottabbá vált.

A tagállamok közös szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határok, a légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei, a tengeri, folyami és tavi kikötői, amelyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak.

A tagállamoknak a schengeni övezeten kívüli államokkal közös szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határok, tengeri határok és repülőterek, folyami, tengeri és tavi kikötők. A schengeni külső határok csak a kijelölt határátkelőhelyen léphetők át.

Igen, hiszen a schengeni övezetben történő mozgás kapcsán csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtethetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

Nem.
Jelenleg 27 tagja van az Európai Uniónak:

• Ausztria,
• Belgium,
• Bulgária,
• Ciprus,
• Csehország,
• Dánia,
• Észtország,
• Finnország,
• Franciaország,
• Görögország,
• Hollandia,
• Horvátország,
• Írország,
• Lengyelország,
• Lettország,
• Litvánia,
• Luxemburg,
• Magyarország,
• Málta,
• Németország,
• Olaszország,
• Portugália,
• Románia,
• Spanyolország,
• Svédország,
• Szlovákia,
• Szlovénia.

Közülük öt ország nem tagja a schengeni övezetnek:

• Bulgária,
• Ciprus,
• Horvátország,
• Írország,
• Románia.

Négy ország nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de schengeni tagország:

• Izland,
• Liechtenstein,
• Norvégia,
• Svájc.

Érvényes úti okmánnyal a világ összes országába lehet utazni. Ezek:

• a magánútlevél,
• az ideiglenes magánútlevél,
• a diplomata útlevél,
• a külügyi szolgálati útlevél,
• a szolgálati útlevél,
• a hajós szolgálati útlevél

A magyar állampolgár részére, magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal - formátumától függetlenül - is gyakorolható a külföldre utazás joga az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamok területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja.

Nemzetközi szerződés alapján érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhatunk továbbá:

• Andorrába,
• Horvátországba,
• Svájcba (Svájcba kizárólag a kártyaformátumú személyazonosító igazolvánnyal lehet utazni.).

Az adott ország belső joga biztosítja az alábbi országokba érvényes személyazonosító igazolvánnyal való utazás lehetőségét:

• Bosznia-Hercegovina,
• Macedónia,
• Montenegró,
• Szerbia.

Az alábbi államok esetében kizárólag a kijelölt határátkelőhelyeken és határellenőrzés mellett lehet az országhatárt átlépni. Ezen államok a következők:

• Andorra,
• Bosznia-Hercegovina,
• Bulgária,
• Ciprus,
• Horvátország,
• Írország,
• Liechtenstein,
• Macedónia,
• Montenegró,
• Nagy-Britannia,
• Románia,
• Svájc,
• Szerbia.

Nem. Ez az okmány kizárólag járművezetésre jogosít, kártyaformátumú változata belföldön személyazonosításra is szolgál.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) nem más, mint a schengeni térség államainak a hatékony kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere, amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt van szükség.

Ennek az információs rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagállamok más államok területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri, idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak.

Ha a rendszer találatot jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja.

Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmánnyal kapcsolatos bejelentés esetén, automatikusan továbbítódik az adat a SIS felé, amivel megakadályozható az okmánnyal történő visszaélés a teljes schengeni övezeten belül.

1. Kezdeményezheti az útlevél visszavonását

• A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő kérheti a kiskorú úti okmányának visszavonását.

2. Megtagadhatja hozzájárulását az úti okmány kiadásához

• A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő megtagadhatja kiskorú részére történő úti okmány kiadásához történő hozzájárulás megadását.

3. Kezdeményezheti az új úti okmány illetékmentes kiállítását

• Ha az okmány kiállítására az előző útlevél gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt kerül sor.

4. Adatszolgáltatást kérhet

• Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatszolgáltatást kérhet.
• Az állampolgár erre irányuló kérelme esetén jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

5. Megismerheti a tároló elem tartalmát

• Az úti okmány jogszerű birtokosa az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát bármely járási hivatalnál konzuli tisztviselőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál személyesen ellenőrizheti.

6. Kérheti az úti okmány leadásának mellőzését az új okmány átvételéig

• A kérelmező új úti okmány kiadására irányuló kérelme előterjesztésekor utazás céljából kérheti előző, érvényes útlevelének visszahagyását az új útlevél átvételéig.

7. Benyújthatja úti okmány iránti kérelmét meghatalmazott, illetve postai úton

• A kérelmező meghatalmazott útján is benyújthatja úti okmány iránti kérelmét, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.
• A külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező postai úton is benyújthatja kérelmét a konzuli tisztviselőhöz, ha személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz.

8. Meghatározhatja a kész úti okmány átvételének módját

• A kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tehet az elkészült úti okmány átvételének módjára, illetve helyére vonatkozóan. E szerint a kész okmány belföldön átvehető személyesen vagy a kérelmező törvényes képviselője útján a kérelmező által megjelölt bármely járási hivatalban, az általános hatáskörű útlevélhatóságnál vagy postai úton, külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által postára adva postai úton.

9. Visszakérheti az érvénytelenített úti okmányt

• Az érvénytelenített úti okmányt annak jogszerű birtokosa, elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozója kérelemre visszakaphatja feltéve, hogy az okmány nem hamis, illetve azt nem hamisították meg.

1. Köteles az úti okmányt leadni

• Az úti okmány a jogosultság fennállásáig tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni valamely járási hivatalban, az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – a konzuli tisztviselőnél. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
• Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár Magyarországra történő hazautazását követően öt munkanapon belül köteles a járási hivatalnál leadni, vagy az állampolgár a szokásos tartózkodási helye szerinti országba történő visszautazását követő öt munkanapon belül a konzuli tisztviselőnél leadni vagy részére postai úton eljuttatni.

2. Köteles az úti okmány kiállításához szükséges adatait megadni

• Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező köteles személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve kapcsolattartási adatát, továbbá arcképmását, saját kezű aláírását, valamint ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.

3. Köteles az úti okmányt szabályszerűen birtokban tartani

• Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.

4. Köteles az úti okmány birtokból történő kikerülését és megtalálását bejelenteni

• Akinek úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül valamely járási hivatalban, vagy az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőnél, vagy elektronikus úton eltulajdonítás esetén valamely rendőrségnél bejelenteni.
• Az elveszettnek vélt és az erről szóló értesítés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell valamely járási hivatalt, az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőt, vagy a bejelentés megtehető elektronikus úton is.

Amennyiben az útlevél valamint a második magánútlevél kiállítását a különleges eljárások valamelyike (soron kívüli, sürgősségi, azonnali) szerint kérelmezi, és a készpénz-átutalási megbízás útján (sárga csekken) történő fizetést választja, két különböző csekket kell kitöltenie az alábbiak szerint:

Az útlevél kiadásáért fizetendő eljárási illetéket továbbra is a Magyar Államkincstár által kiállított csekken kell megfizetni.

Az igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét készpénz-átutalási megbízás útján az általános hatáskörű útlevélhatóság csekken kell megfizetni.

A bankkártyával illetve a házipénztárba történő fizetés szabályai változatlanok.