Úti okmány
Úti okmány a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat:
- az útlevél
- az ideiglenes úti okmány (emergency travel document)
- a menekültként elismert személyek úti okmánya
- az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya
- a menedékesek úti okmánya
- a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya
- a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya
A külföldre utazásra jogosító okmányok
- az érvényes úti okmány
- az érvényes személyazonosító igazolvány kizárólag magyar állampolgár esetében (EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja)
Nem jogosít külföldre utazásra:
- a magyar hatóság által nem magyar állampolgár részére kiállított személyazonosító igazolvány
Az útlevél fogalma és típusai
Az útlevél a Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.
Az útlevelek típusai:
- magánútlevél
- (állandó) magánútlevél
- második magánútlevél
- ideiglenes magánútlevél
- hivatalos útlevél
- szolgálati útlevél
- hajós szolgálati útlevél
- külügyi szolgálati útlevél
- diplomata útlevél
A második magánútlevél
Az a magyar állampolgár igényelheti:
- aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár az ezt bizonyító igazolás alapján
- aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri. (Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné.)
Érvényességi ideje:
- ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év
- 1 év, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de az útlevél tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
- ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra 1 év
Eljárási illeték:
- ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra – 15 000 forint
- ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra – 5 000 forint
- ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de csak egy évig érvényes – 5 000 forint
Az ideiglenes úti okmány (emergency travel document)
Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek útlevele vagy úti okmánya elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált és olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő.
Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít. Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik.
Az ideiglenes úti okmány kiállítására vonatkozó kérelmét az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén nyújthatja be. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatát tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait be kell mutatni, és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell.
Az ideiglenes úti okmány kiállításához az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő, illetve a külügyminiszter hozzájárulása szükséges.
A szolgálati útlevél
Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére szolgálati útlevelet kaphatnak:
- a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál foglalkoztatottak
- a bírák és az ügyészek
- a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai
- a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók
- a fenti személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke
Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat:
- a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez
Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat
- az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi.
A kérelem benyújtható az ország bármelyik járási hivatalánál és a Központi Okmányirodában is.
Érvényességi ideje:
- a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
- egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
Eljárási illeték mértéke:
A kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.
Hajós szolgálati útlevél
Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható:
- Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható
A kérelem benyújtható az ország bármelyik járási hivatalánál és a Központi Okmányirodában is).
Érvényességi ideje:
- a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
- egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
Eljárási illeték mértéke
A kérelemhez csatolni kell:
- az utaztató társaság hajós szolgálati útlevél kiadására irányuló írásos javaslatát, valamint
Külügyi szolgálati útlevél
Külügyi szolgálati útlevélre jogosult:
- a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező közszolgálati tisztviselője;
- Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;
- a Magyarország konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;
- a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy
- a fentiek szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke
Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat továbbá:
- az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.
A kérelem a külügyminiszternél nyújtható be.
Érvényességi ideje:
- a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
- egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
Diplomata útlevél
Diplomata-útlevélre jogosult:
- a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke
- az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője
- az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei
- a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár
- a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyarország konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár
- a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
- fent megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke
Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat:
- az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre
- az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte
A kérelem a külügyminiszternél nyújtható be.
Érvényességi ideje:
- a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb öt év
- egy év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány tároló eleme ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé
A menedékesek úti okmánya
Az a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy igényelheti, aki nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával.
A menedékesek úti okmánya a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.
Az úti okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel.
A menedékes úti okmánya iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.
A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya
A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.
Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya
Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.
Egyszeri visszautazásra jogosító úti okmány menekültként elismert személy, oltalmazottként elismert személy és a menedékes részére
Az a menekültként, valamint az oltalmazottként elismert személy, továbbá az a menedékes igényelheti, akinek úti okmánya lejárt, elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált.
Az okmány Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosít.
A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelem a külképviseletnél nyújtható be.
A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya
A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelme a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye, hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.
A bevándorolt és letelepedett személy, ha az úti okmányát külföldön vesztette el vagy semmisült meg, az egyszeri visszautazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél nyújthatja be.
Határátlépési igazolvány
A határátlépési igazolvány nem úti okmány.
A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.
A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg.
A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év.
A határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő szervnek kell benyújtania Hivatalunkhoz a kérelmező nevében.
A határátlépési igazolványt az útlevélhatóságnál 15 napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.
Útlevélhatóság
Útlevélhatóság az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazásnak a külföldre utazásról szóló1998. évi XII. törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv:
EGT-állam
- az Európai Unió tagállama
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
- Izland
- Norvégia
- Liechtenstein
- az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez:
Biometrikus útlevél
Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot tartalmazza digitális formában.
Magyarország a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.
A megvalósítás két fázisban történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon.
A második fázisban a fenti adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.
Nagykorú
Nagykorú minden 18. életévét betöltött személy, valamint az a 16. életévét betöltött személy is, aki házasságot kötött és házasságát a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelennek.
Kiskorú
Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
Gondnokság alatt álló
Az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.
Szülői felügyelet
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet az alábbi részjogokat, illetve kötelességeket foglalja magába:
- a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének joga és kötelessége
- a kiskorú gyermek vagyona kezelésének joga és kötelessége
- a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga és kötelessége
- a gyámnevezésnek, gyámságból való kizárásnak joga
A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.
A szülői felügyeletet a bíróság az alábbi esetekben szünteti meg:
- ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti
- ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat
- ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte
- a bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni
Szünetel a szülői felügyelet az alábbi esetekben:
- ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van
- ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van
- ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el
- ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá
- ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette
- ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult
- ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig
- a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el
- a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött
Schengeni övezet
A Schengeni övezet 26 országot foglal magába:
- az Európai Unió 28 tagja közül 22 országot
- Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország
- az EGT-tag Norvégiát, Liechtensteint és Izlandot
- valamint Svájcot
Annak, hogy Magyarország teljes jogú taggá vált alapvető következménye, hogy a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok bárhol átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban továbbra is megmarad a határellenőrzés.
Érdemes azonban tudni, hogy az ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket.
Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.