Mely országokba lehet személyazonosító igazolvánnyal utazni?
			Érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazni lehet az EGT-állam  területére, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem  minősülő állam belső joga biztosítja.
				EGT-állam a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alkalmazásában:
				
					- az Európai Unió tagállama 
 
					
						- Ausztria
 
						- Belgium
 
						- Bulgária
 
						- Ciprus
 
						- Csehország
 
						- Dánia
 
						- Egyesült Királyság
 
						- Észtország
 
						- Finnország
 
						- Franciaország
 
						- Görögország
 
						- Hollandia
 
						- Horvátország
 
						- Írország
 
						- Lengyelország
 
						- Lettország
 
						- Litvánia
 
						- Luxemburg
 
						- Magyarország
 
						- Málta
 
						- Németország
 
						- Olaszország
 
						- Portugália
 
						- Románia
 
						- Spanyolország
 
						- Svédország
 
						- Szlovákia
 
						- Szlovénia
 
					
					- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam:
 
					
						- Izland
 
						- Norvégia
 
						- Liechtenstein
 
					
					- az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai       Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között       létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga       tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes       állam állampolgárával azonos jogállást élvez:
 
					
					Nemzetközi szerződést az alábbi  országokkal kötött a Magyar Állam:
					
						- Andorra
 
						- Horvátország
 
						- Svájc
 
					
					Az alábbi országok belső joga biztosítja  az utazást személyazonosító igazolvánnyal:
					Bosznia-Hercegovina
						- Macedón Köztársaság
 
						- Montenegró
 
						- Szerbia Köztársaság
 
					
					Személyazonosító igazolvánnyal – annak  formátumától függetlenül - valamennyi magyar állampolgár gyakorolhatja a  külföldre utazás jogát függetlenül attól, hogy kiskorú-e vagy nagykorú.
				
			 
			Ki nem utazhat külföldre?
			
				Nem  utazhat külföldre
				
					- aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
 
					- aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt ál;
 
					- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
 
				
				-  a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
- a  szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig;
				
					- akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt;
 
					- akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt; vagy
 
					- akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték
 
				
				Fenti  esetekben az útlevél kiállítására irányuló kérelmet az útlevélhatóság  elutasítja.
				 Ha  az ilyen személy rendelkezik érvényes okmánnyal, az útlevélhatóság a külföldre  utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében döntésre jogosult,  illetőleg értesítésre kötelezett szerv értesítése alapján a korlátozás tényét  bejegyzi az útiokmány-nyilvántartásba.
				 Az  úti okmányt a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést  vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,  illetve a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a  kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet,  vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv, vagy a tiltást elrendelő  bíróság tartja vissza.
			 
			Mennyibe kerül a magánútlevél?
			
				Rendes eljárásban (20 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított  magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték
				
					- 5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 forint
 
					- 10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 forint
 
					- 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 forint
 
					- Legfeljebb 2 évig érvényes második magánútlevél 15000 forint (munkáltató kérheti a munkavállaló részére)
 
					- 1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös méltánylást érdemlő okból vagy a munkáltató kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot, lásd Fogalmak rész Második magánútlevél)
 
					- 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 forint
 
					- 70 év felettiek ujjnyomatot tartalmazó második magánútlevele 5000 forint
 
					- 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 forint
 
					- 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó második magánútlevele 5000 forint
 
				
				Rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező  magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei: 
				6 év alatt:
				
					- 3 évig érvényes magánútlevél 2 500 forint
 
					- második magánútlevél 5000 forint
 
				
				6-12 éves korig:
				
					- 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint
 
					- második magánútlevél 5000 forint
 
				
				12-18 éves korig:
				
					- 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint 
 
					- második magánútlevél 5000 forint
 
				
				Kétszeres illetéket kell fizetni
				
					- a második magánútlevélért (lásd fenti összegek)
 
					- ha az új okmány az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra
 
				
				Illetékmentes az eljárás, ha 
				
					- az útlevél cseréjére azért kerül sor, mert a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem nem, vagy hibásan tartalmazza az előírt adatokat
 
				
				Az ügyfél költségmentességi kérelmet terjeszthet elő, ha 
				kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási  költséget vagy egy részét nem képes viselni. A költségmentesség iránti kérelem  részletszabályait a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes  költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet  határozza meg. 
A magánútlevél és a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és  azonnali eljárás keretében történő kiállítása esetén az eljárási illetéken  felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni:
				
					- Soron kívüli (7 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19.000 forint
 
					- Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 29.000 forint
 
					- Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 39.000 forint
 
				
				A  rendes eljárás szerinti illeték  kétszeresét és a választott különleges eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell megfizetni, ha az új okmány
				
					- elveszett
 
					- megsemmisült
 
					- megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra.
 
				
			 
			Mennyi ideig érvényes a magánútlevél?
			
				A magánútlevél érvényességi  ideje:
				
					- 6  éves kor betöltéséig 3 év
 
					- 6  és 18 év közöttiek esetében 5 év*
 
					- 18  és 70 év közöttiek esetében 5 év*, illetve kérelemre 10 év*
 
					- 70  éven felülieknél 10 év*
 
					- második  magánútlevél, ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, az arra  jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év
 
					- második  magánútlevél, ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra, vagy  foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiadásra, de az okmány tároló eleme  ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a  kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által  kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő  személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé 1 év
 
				
				*Az érvényességi idő 1 év  abban az esetben, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított  okmány ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert
				
					- annak  adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy 
 
					- a  kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező a kérelem  előterjesztésekor egészségi állapota miatt nem képes személyesen megjelenni. 
 
				
			 
			Mennyi idő alatt készül el a magánútlevél?
			
					A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési  határideje 20nap, amely a kérelem beérkezését követő  napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.
					 Soron kívüli eljárás esetében az útlevélhatóság az úti okmányt 7 napon belül állítja ki. Ez nem  tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.
					 Sürgősségi eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem  benyújtásától számított 3 napon belülállítja ki.
					 Azonnali eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem  benyújtásától számított 24 órán belül állítja ki.
			 
			Mi a teendő a magánútlevél elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén?
			
				Akinek  az útlevelét eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt  haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon  belül bejelenteni
				
				Az  elvesztés, megsemmisülés, eltulajdonítás ténye, az erről szóló értesítés  megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi  nyilvántartásába. Ez alapján figyelmeztető jelzés kerül a Schengeni Információs  Rendszerbe is, így valamennyi schengeni övezetbe tartozó állam számára ismert  lesz az a tény, hogy az adott okmány kikerült jogszerű birtokosa birtokából.
			 
			Mi a teendő, ha az elveszettnek vélt magánútlevél előkerül?
			
				Ha  az elveszettnek vélt magánútlevél előkerül, a megtalálástól számított három  munkanapon belül értesíteni kell erről
				
				Az  elveszettnek vélt okmány megtalálásának ténye, az erről szóló értesítés  megérkezését követően haladéktalanul bekerül az úti okmányok központi  nyilvántartásába. Ez alapján törlésre kerül a figyelmeztető jelzés a Schengeni  Információs Rendszerből.
			 
			Mi a biometrikus útlevél?
			
				Biometrikus útlevélnek  nevezzük azt az útlevelet, amelynek hátoldalába tároló elem (chip) került  beépítésre, amely az adatoldalon található adatokat, valamint az ujjnyomatot  tartalmazza digitális formában.
				 Magyarország a tároló  elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével Uniós kötelezettségének tett  eleget. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendeletében ugyanis úgy  határozott, hogy az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni  annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható  kapcsolat jöjjön létre.
				 A megvalósítás két fázisban  történt. Az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló  elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint  biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt. 2006.  augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra  Magyarországon.
				 A második fázisban a fenti  adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen. Az ilyen  útlevelek 2009. június 28. napjától kerülnek kiállításra.
			 
			Milyen útlevelekkel lehet vízummentesen utazni az Egyesült Államokba?
			
				Az Egyesült Államokba  történő vízummentes utazásnak, az úti okmány tekintetében, a 2006. augusztus  29. napját követően kiállított útlevél a feltétele.
			  
			Hogyan léphetjük át a belső határokat Magyarország schengeni csatlakozását követően?
			
				Magyarország schengeni  csatlakozását követően (2007. december 21.), a schengeni térségen belül  megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok ellenőrzés nélkül, bárhol  átléphetik a belső határokat. A külső határokon azonban a határellenőrzés  fokozottabbá vált.
			 
			Mi a schengeni belső határ?
			
				A tagállamok közös  szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határok, a légi  járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei, a tengeri, folyami és  tavi kikötői, amelyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak.
			 
			Mi a schengeni külső határ?
			
				A tagállamoknak a schengeni  övezeten kívüli államokkal közös szárazföldi határai, az álló- vagy folyóvizeken  áthaladó határok, tengeri határok és repülőterek, folyami, tengeri és tavi  kikötők. A schengeni külső határok csak a kijelölt határátkelőhelyen léphetők  át.
			 
			A (belső) határellenőrzés megszűntével kell-e utazásra jogosító okmány az ország elhagyásához?
			
				Igen, hiszen a schengeni  övezetben történő mozgás kapcsán csak az ellenőrzés módja változott. A belső  határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni  tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtethetnek. Ennek lényege, hogy  az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok  munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ezen túl a schengeni szabályok  lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott  időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
			 
			Azonos az EU tagországok köre és a schengeni tagországok köre?
			
				Nem.
				Jelenleg 28 tagja van az Európai Uniónak:
				
					- Ausztria 
 
					- Belgium 
 
					- Bulgária 
 
					- Ciprus 
 
					- Csehország 
 
					- Dánia 
 
					- Észtország 
 
					- Finnország 
 
					- Franciaország 
 
					- Görögország 
 
					- Hollandia 
 
					- Horvátország
 
					- Írország 
 
					- Lengyelország 
 
					- Lettország 
 
					- Litvánia 
 
					- Luxemburg 
 
					- Magyarország 
 
					- Málta 
 
					- Nagy-Britannia 
 
					- Németország 
 
					- Olaszország 
 
					- Portugália 
 
					- Románia 
 
					- Spanyolország 
 
					- Svédország 
 
					- Szlovákia 
 
					- Szlovénia 
 
				
			  Közülük hat  ország nem tagja a schengeni övezetnek:
				
					- Bulgária 
 
					- Ciprus 
 
					- Horvátország
 
					- Írország 
 
					- Nagy-Britannia 
 
					- Románia 
 
				
			  Négy ország  nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de schengeni tagország:
				
					- Izland 
 
					- Liechtenstein
 
					- Norvégia 
 
					- Svájc
 
				
		   
			Milyen utazásra jogosító okmánnyal lehet külföldre utazni?
			
				Érvényes úti okmánnyal a világ összes országába lehet utazni. Ezek:
				
					- a magánútlevél
 
					- az ideiglenes magánútlevél
 
					- a diplomata útlevél
 
					- a külügyi szolgálati útlevél
 
					- a szolgálati útlevél
 
					- a hajós szolgálati útlevél
 
				
				Uniós tagságunkból ered, hogy magyar állampolgár részére, magyar hatóság  által kiadott személyazonosító igazolvánnyal - formátumától függetlenül  - az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamok  területére beléphetünk, illetve a tagállamok között gyakorolhatjuk a külföldre  utazás jogát.
Nemzetközi szerződés alapján érvényes személyazonosító igazolvánnyal  utazhatunk továbbá:
				
					- Andorrába
 
					- Horvátországba
 
					- Svájcba (Svájcba kizárólag a kártyaformátumú személyazonosító igazolvánnyal lehet utazni.).
 
				
				Az adott ország belső joga biztosítja az alábbi országokba érvényes  személyazonosító igazolvánnyal való utazás lehetőségét:
				
					- Bosznia-Hercegovina 
 
					- Macedónia 
 
					- Montenegró
 
					- Szerbia 
 
				
				Az alábbi államok esetében kizárólag a kijelölt határátkelőhelyeken és  határellenőrzés mellett lehet az országhatárt átlépni. Ezen államok a  következők:
				
					- Andorra
 
					- Bosznia-Hercegovina
 
					- Bulgária
 
					- Ciprus
 
					- Horvátország
 
					- Írország
 
					- Liechtenstein
 
					- Macedónia
 
					- Montenegró
 
					- Nagy-Britannia
 
					- Románia
 
					- Svájc
 
					- Szerbia
 
				
			 
			Lehet-e vezetői engedéllyel külföldre utazni?
			
				Nem. Ez az okmány kizárólag  járművezetésre jogosít, kártyaformátumú változata belföldön személyazonosításra  is szolgál.
			 
			Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS)?
			
				A Schengeni Információs  Rendszer (SIS) nem más, mint a schengeni térség államainak a hatékony  kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere,  amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt  van szükség.
				 Ennek az információs  rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagállamok más államok  területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi  figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri,  idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak.
				 Ha a rendszer találatot  jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam  által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni  területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja.
			 
			Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS) jelentősége az állampolgárok szempontjából?
			
				Az elveszett,  eltulajdonított, valamint megsemmisült okmánnyal kapcsolatos bejelentés esetén,  automatikusan továbbítódik az adat a SIS felé, amivel megakadályozható az  okmánnyal történő visszaélés a teljes schengeni övezeten belül. 
			 
			Melyek az ügyfelet megillető jogok az útlevél igazgatási eljárásban?
			
				1. Kezdeményezheti az útlevél  visszavonását
				
					- A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő kérheti a kiskorú úti okmányának visszavonását arra hivatkozással, hogy a kiadásához való hozzájárulását       visszavonta, illetve azért, mert a másik szülő – akinek szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta le.
 
				
				2. Megtagadhatja hozzájárulását az úti okmány  kiadásához
				
					- A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő megtagadhatja kiskorú részére történő úti okmány kiadásához történő hozzájárulás megadását.
 
				
				3. Kezdeményezheti az úti okmány illetékmentes  cseréjét
				
					- Az úti okmány jogszerű birtokosa illetékmentes cseréjét kérheti az úti okmánynak, ha annak tároló eleme nem vagy hibásan tartalmazza az abban rögzítendő adatokat.
 
				
				4. Adatszolgáltatást kérhet
				
					- Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatszolgáltatást kérhet.
 
					- Az állampolgár erre irányuló kérelme esetén jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
 
				
				5. Megismerheti a tároló elem tartalmát
				
					- Az úti okmány jogszerű birtokosa az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát bármely járási hivatalnál vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda) személyesen ellenőrizheti.
 
				
				6. Kérheti az úti okmány leadásának mellőzését  az új okmány átvételéig
				
					- A kérelmező új úti okmány kiadására irányuló kérelme előterjesztésekor utazás céljából kérheti előző, érvényes útlevelének visszahagyását az új útlevél átvételéig.
 
				
				7. Benyújthatja úti okmány iránti kérelmét  meghatalmazott, illetve postai úton
				
					- A kérelmező meghatalmazott útján is benyújthatja úti okmány iránti kérelmét, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.
 
					- A külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező postai úton is benyújthatja kérelmét a konzuli tisztviselőhöz, ha személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz.
 
				
				8. Meghatározhatja a kész úti okmány  átvételének módját
				
					- A kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tehet az elkészült úti okmány átvételének módjára, illetve helyére vonatkozóan. E szerint a kész okmány belföldön átvehető személyesen vagy a kérelmező törvényes képviselője útján a kérelmező által megjelölt bármely járási hivatalban, a Hivatalnál (Központi Okmányiroda) vagy postai úton, külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által postára adva postai úton.
 
				
				9. Visszakérheti az érvénytelenített úti  okmányt
				
					- Az érvénytelenített úti okmányt annak jogszerű birtokosa, elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozója kérelemre visszakaphatja feltéve, hogy az okmány nem hamis, illetve azt nem hamisították meg.
 
				
			 
			Melyek az ügyfelet terhelő kötelezettségek az útlevél igazgatási eljárásban?
			
				1. Köteles az úti okmányt leadni
				
					- Az úti okmány a jogosultság fennállásáig tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni valamely járási hivatalban, a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – a konzuli tisztviselőnél. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
 
					- Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles valamely járási hivatalban, vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), leadni.
 
				
				2. Köteles az úti okmány kiállításához  szükséges adatok nyújtására
				
					- Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező köteles személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását, saját kezű aláírását, valamint ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.
 
				
				3. Köteles az úti okmányt szabályszerűen  birtokban tartani
				
					- Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.
 
				
				4. Köteles az úti okmány birtokból történő  kikerülését és megtalálását bejelenteni
				
					- Akinek úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül valamely járási hivatalban, vagy a Hivatalnál (Központi Okmányiroda), vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőnél, eltulajdonítás esetén valamely rendőrségnél bejelenteni.
 
					- Az elveszettnek vélt és az erről szóló értesítés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell valamely járási hivatalt, agy a Hivatalt (Központi Okmányiroda), vagy – külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén – valamely konzuli tisztviselőt.
 
				
				5. Köteles kezdeményezni az úti okmány  cseréjét
			 
			Hogyan kell kifizetni az illetéket és az igazgatási szolgáltatási pótdíjat a különleges eljárás esetén kiadott útlevelek esetében?
			
				Amennyiben az útlevél valamint  a második magánútlevél kiállítását a különleges eljárások valamelyike (soron  kívüli, sürgősségi, azonnali) szerint kérelmezi, és a készpénz-átutalási  megbízás útján (sárga csekken) történő fizetést választja, két különböző  csekket kell kitöltenie az alábbiak szerint:
				 Az útlevél kiadásáért  fizetendő eljárási illetéket továbbra is a Magyar Államkincstár által  kiállított csekken kell megfizetni.
				 Az igazgatási szolgáltatási  pótdíj összegét készpénz-átutalási megbízás útján a Közigazgatási és Elektronikus  Közszolgáltatások Központi Hivatala által kibocsátott 31111-gyel kezdődő, 24  számjegy hosszú befizető azonosítót tartalmazó csekken kell megfizetni.
				 A bankkártyával illetve a  házipénztárba történő fizetés szabályai változatlanok.