A Cyber Europe 2012 egy szimulációs kibervédelmi gyakorlat, amit az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai szerveztek. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) segítette elő a megvalósulását, amely előkészítő munkáját az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) támogatta.
A gyakorlatban négy megfigyelő és 25 aktívan részt vevő ország működik közre. A Cyber Europe 2010 tanulságai alapján most először a magánszektor (pénzügy, internetszolgáltatók és e-kormányzat) is részt vesz a gyakorlaton. A gyakorlat során az Európa különböző részein található állami és magán résztvevők nemzeti szinten lépnek fel. Az állami résztvevők ugyanakkor határokon átnyúlva is együttműködnek.
A gyakorlat szervezését magyar részről a Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (NHBK, nemzetközi akkreditációs nevén a CERT-Hungary) koordinálta, bevonva a hazai lakosság és vállalkozások számára kritikus e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket, mint a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.-t (NISZ Zrt.), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH), illetve a Nemzeti Telekommunikációs Gerincháló (NTG) felügyeletével megbízott minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM).
A gyakorlat során a magyar játékosok a forgatókönyv értelmében egy szimulált nagykiterjedésű szolgáltatás-megtagadással járó támadás (DdoS támadás) ellen léptek fel, amely különböző, az állampolgárok felé nyújtott, e-közigazgatási szolgáltatás elérhetetlenségét okozta. A kiber támadás felszámolása során a résztvevő hazai szervezetek tesztelni tudták belső eljárásaikat az ilyen jellegű szolgáltatás kimaradás felszámolására, illetve közös együttműködéssel, kommunikációval és információ megosztással egységesen fellépni a támadók ellen. A gyakorlat is jól példázta, hogy Magyarország jól beágyazott része az európai hálózatbiztonsági közösségnek.
A gyakorlat során szerzett tapasztalatok mindenképpen hozzájárulnak a létfontosságú információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra biztonságának és ellenállóképességének megerősítéséhez, ezáltal a magyar állampolgárok és vállalkozások jobb és biztonságosabb kiszolgálásához.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEK KH)