• magyar állampolgár
• bevándorolt jogállású személy
• letelepedett jogállású személy
• menekültként elismert személy
• oltalmazottként elismert személy
• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

a külföldön élő

• magyar állampolgár

A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító. A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: nyilvántartási törvény) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve képezi. Az érintettet személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv a lakcímigazolvánnyal tájékoztatja.

A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben nincs más lakása - megszáll.

A külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye az általa bejelentett külföldi ország, település, és lakcím.

A lakóhely létesítését, illetve annak változását az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

A tartózkodási hely létesítését, változását, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

A külföldön élő magyar magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelentheti be.

A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik.

A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

• gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

Magyarország területén élő polgár (magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként, oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől,  a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges -okirattal igazolt- személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.

A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző hatósági igazolványt ad ki.

A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Nyilvántartásba vételét követően Hivatalunk a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

• a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője
• az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő)
• a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató
• a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja

Szállásadó továbbá

• a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében
• a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében

A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentő lapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ilyenkor a jegyző illetve a járási hivatal megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

Ha az ingatlan tulajdonosa igazolja, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző, illetve a járási hivatal az ingatlan tulajdonosának kérelmére állapítja meg a lakcím érvénytelenségét, és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti . Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző, illetve a járási hivatal az eljárása során megállapítja, hogy az érintett – az ingatlan végleges elhagyásának szándéka nélkül – átmenetileg nem tartózkodik az ingatlanban. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

A lakcím "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

A lakcím érvénytelenítése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzést kell tenni.

A településszintű cím közterület elnevezést és házszámot nem tartalmaz.

A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

A lakcímigazolvány tartalmazza a polgár:

• természetes személyazonosító adatait
• a lakcímét
• személyi azonosítóját
• az okmány azonosítóját
• tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén- a törvényes képviselő kérelmére- a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
• kiállítás keltét
• kiállító hatóság megnevezését
• a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában

Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőinek nevét és telefonszámát kizárólag a lakcímigazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a lakcímigazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

A polgár egyidejűleg csak egy érvényes lakcímigazolvánnyal rendelkezhet.

Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:

• az abba bejegyzett adatok megváltoztak
• megrongálódott
• elveszett, megsemmisült, eltulajdonították
• hamis adatokat tartalmaz
• az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel
• megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
• a polgár meghalt

Az érvénytelen lakcímigazolványt le kell adni. A fenti esetekben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy Hivatalunknak gondoskodnia kell a lakcímigazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Az érvénytelen lakcímigazolványt a polgár, illetve -elhalálozása esetén- hozzátartozója vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a hatóságnak.

A lakcímigazolvány kiadása hivatalból történik, ha

• arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el
• arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor
• a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt
• a Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését külföldön élő magyar állampolgárként

Megszűnik a lakcímigazolványra való jogosultság, ha

• a magyar állampolgár Magyarország területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként - szerepeljenek
• a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
• a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését visszavonták
• a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését
• a polgár magyar állampolgársága megszűnt

Nem. A lakcímet, vagy annak változását, továbbra is a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell lakcímjelentő lapon bejelenteni. A lakcímbejelentő lap ingyenes, melyet a jegyző bocsát a polgár rendelkezésére. A polgár a lakcímbejelentő lap hátoldalán a lakcímigazolvány postázására vonatkozó információkat adja meg. A lakcímbejelentésről a polgár igazolást kap, - mely a lakcímjelentő lap letéphető része - ezzel igazolhatja lakcímbejelentését addig, amíg a lakcímigazolvány el nem készül. A lakcímigazolvány az illetékes okmányiroda készíti el és postázza a polgár által megadott címre.

Az az okmányiroda, amelyik a személyazonosító igazolvány kiállítása tekintetében is eljár.

Csak ez okból nem. A 2000. január 1-je előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap, és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.