Jogosultak köre
Állandó személyazonosító igazolvány a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,
- magyar állampolgárnak,
- bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható.
A személyazonosító igazolványra jogosult személyi kör tekintetében fontos változás, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.
Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.
Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy.
Hol intézhető
Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:
- bármely járási hivatalnál
- központi szervnél.
A lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmet
- a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott személy.
A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el
Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél helyett törvényes képviselője jár el.
Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, a kérelemhez csatolni kell a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a központi szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a személyazonosító igazolvány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozatot is. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:
- a járási hivatalban/központi szervnél,
- postai úton.
A postai úton át nem vett okmányt a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban.
Csak a járási hivatalban vehető át a kész okmány, ha
- ideiglenes személyazonosító igazolványt adtak ki az eljárásban, vagy
a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.
Szükséges iratok
Az ügyintézéskor be kell mutatni:
- a személyazonosságot igazoló érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt
Ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik, vagy adataiban változás következett be:
- bemutathatja születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
- doktori cím viselésére irányuló szándék esetén – ha a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel – a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot,
- a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár vagy a külföldön élő magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
- a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
- a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén fényképét, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltünteti a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja..
A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia
- a kezelőorvos által kiállított igazolást,
- a meghatalmazást,
- saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányát.
Kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének be kell mutatnia
- a saját személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányt (útlevél, kártyaformátumú vezető engedély),
- ha személyesen csak az egyik szülő jár el, akkor a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős határozatot
-
A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek be kell mutatnia:
- a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot,
- a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt.
A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott és a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött esetében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab igazolványképét. Egyéb esetekben a személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő hatóság arcképmás felvételt készít.
Költségek
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes.
Ügyintézési idő
Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott– 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.
Lehetőség van SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról
Érdemes tudni
Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama
- a kiállítás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 12. életévét még nem töltötte be, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig,
- a kiállítás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be,
- a kiállítás napjától számított 6 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte.
A 65. életévet betöltött jogosult – a letelepedett jogállású személy kivételével – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz.
A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.
Elektronikus értesítést kapnak kártyaformátumú igazolványuk érvényességének lejártáról az ügyfélkapuval rendelkező polgárok. A figyelmeztető e-mailt három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt két hónappal, majd egy hónappal, végül a lejárat napján kapják meg.
Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az eljáró hatóság hivatalból állítja ki, ha az ügyfél nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal. Ha a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor, az eljáró hatóság a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmére állítja ki ideiglenes személyazonosító igazolványt. Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.
Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap, kivéve az adategyeztetés, adatpontosítás esetét. Ekkor az érvényesség ideje a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra.
Az adatváltozás miatt (pl. házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell ideiglenes személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét a polgár az adatváltozás keletkezését követő nyolc napon belül kezdeményezi.
Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap, kivéve az adategyeztetés, adatpontosítás esetét. Ekkor az érvényesség ideje a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra.
Az adatváltozás miatt (pl. házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell ideiglenes személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét a polgár az adatváltozás keletkezését követő nyolc napon belül kezdeményezi.
Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az állandó személyazonosító igazolványban szereplő adatokon túl a kiadás okát is tartalmazza.
Letölthető anyagok
Magyarországon élő magyar állampolgárságú újszülött személyazonosító igazolvány igénylő lapja
Szülői hozzájáruló nyilatkozat
Fogalmak
Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok
A polgár személyazonosságát igazoló okmányok:
- a személyazonosító igazolvány
- útlevél
- a kártyaformátumú vezetői engedély (jogosítvány)
A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
Személyazonosító igazolvány adattartalma
Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
- nevét,
- születési nevét,
- születési helyét,
- születési idejét,
- állampolgárságát,
- anyja nevét,
- nemét,
- arcképmását
- aláírását, ha a 12. életévét betöltötte,
- személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
- személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
- személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,
- személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,
Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a felsoroltakon túl a kiadás okaként arra történő utalást tartalmaz, hogy a polgár nem rendelkezik érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal.
Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak a tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.
Tároló elem
Az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus adathordozó egységet, tároló elemet (chip) tartalmaz. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza valamennyi személyes adatot és okmányadatot, amely az állandó személyazonosító igazolványon vizuálisan is megjelenik.
A tároló elem a fenti adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:
- a polgár ujjnyomatát (kivéve, ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be, az ujjnyomat rögzítését visszautasította, vagy ujjnyomat adására fizikailag képtelen),
- az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,
- a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a polgár adóazonosító jelét, és
- a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját.
A tároló elem egyes funkcióival kapcsolatban részletesebb tájékoztatást itt talál.
A személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó kódok
A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemhez szükséges adatok rögzítését követően kerülnek átadásra a polgár számára a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány elektronikus használatához szükséges kódok.
Ha a polgár nem igényel elektronikus aláírást, akkor a következők kódokat kapja meg egy sértetlen lezárt borítékban:
- Állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó aktiváló PIN kód: egy 5 jegyű számsor, amit az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártyát, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
- PUK kód: egy 10 jegyű számsor, amely a harmadik hibás PIN kód megadási kísérlet után, a blokkolódott PIN kódok lecserélésére szolgál. A PUK kód tízedik hibás megadását követően blokkolódik, feloldása személyes megjelenés és azonosítás után lehetséges, ekkor a PUK kód újra aktívvá válik. A PUK kód az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott PIN borítékban kerül átadásra, módosítására nincs lehetőség.
- Regisztrációs kód: 11 karakter hosszú, számokból és betűkből álló kódsor, amellyel a polgárnak egyszeri alkalommal lehetősége lesz kártyaolvasó nélkül ügyfélkaput nyitni. A polgár a regisztrációs kódot az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapja meg a PIN borítékban, nem módosítható.
Ha a polgár elektronikus aláírást is igényelt, az alábbi kódok is átadásra kerülnek, külön sértetlen, lezár borítékban:
- Elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód: egy ötjegyű számsor, amit az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártya aláírás funkcióját, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód az elektronikus aláírási szolgáltatás igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
- Visszavonási jelszó: egy 8 jegyű számsor, amit a polgár az elektronikus aláírás szolgáltatás igénylésekor kapott borítékban kap meg. Az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány ügyfél kérelmére történő telefonos visszavonásához szükséges
Személyazonosító igazolvány cseréje
Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha
- az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be (kivéve TAJ szám és adóazonosító jel megváltozása),
- gyártáshibás,
- a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait,
- az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra, vagy
- a tároló elem nem működik.
- a 65. életévét betöltött kérelmező tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány helyett tároló elemmel nem rendelkező (határidő nélküli) személyazonosító igazolványt igényel,
- a 65. életévét betöltött kérelmező tároló elemmel nem rendelkező (határidő nélküli) személyazonosító igazolvány helyett tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt igényel,
- a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.
Személyazonosító igazolvány fajtái
- állandó személyazonosító igazolvány
- ideiglenes személyazonosító igazolvány
Személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadása
Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult, illetőleg amennyiben nem állnak fenn az állandó személyazonosító igazolvány cseréjének jogszabályban meghatározott feltételei
Személyazonosító igazolvány kérelem aláírása
A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá.
A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.
A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt- kérelem aláírás rovatában - az eljáró hatóság "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.
A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.
Kiskorú kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek kell aláírnia.
Személyazonosító igazolvány leadása találás esetén
Ha a polgár a korábban elveszített saját személyazonosító igazolványát megtalálja, a megtalálástól számított három munkanapon belül értesítenie kell bármely járási hivatalt, a központi szervet, illetve külképviseletet. Ha a polgár az okmány megtalálásáról a rendőrséget értesíti, úgy a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a találás helye szerint illetékes járási hivatalt, vagy a központi szervet
A más nevére szóló, talált személyazonosító igazolványt a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, járási hivatalnak, vagy a központi szervnek kell leadni. A járási hivatal, illetve a központi szerv visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott. A talált személyazonosító igazolványt a járási hivatal vagy a központi szerv belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az arra jogosultnak.
Személyazonosító igazolvány leadása
Az állandó személyazonosító igazolványt – kivéve ha a polgár egyéb érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik vagy vállalja, hogy az új állandó személyazonosító igazolványát személyesen veszi át – a kérelem benyújtásával le kell adni az eljáró hatóságnak, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.
A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak vagy – külföldi tartózkodás esetén – a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. Ha a menekült menekültkénti elismerését, az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, a személyazonosító igazolványt a bevándorolt és a letelepedett a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél, a menekült és az oltalmazott pedig a menekültügyi hatóságnál adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg.
Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó eljáró hatóságnak, ha érvényességi ideje lejárt. Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az állandó személyazonosító igazolványt kiadó eljáró hatóságnak, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott
Személyazonosító igazolvány leadása halál esetén
Az elhalt személy személyazonosító igazolványát az egészségügyi vagy szociális intézmény, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.
Ha az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglaltak alapján az érvénytelenített személyazonosító igazolvány visszaadásának van helye, az átlyukasztással és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőlenyomattal érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt - ilyen irányú kérelem esetén - az elhalt polgár hozzátartozója részére vissza kell adni.
Személyazonosító igazolvány leadása szabadságvesztés esetén
A szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, kényszerintézkedés hatálya alatt álló polgár az állandó személyazonosító igazolványát a fogva tartást foganatosító szervnek köteles átadni
Át nem vett személyazonosító igazolvány
Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – az azt birtokló hatóság a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
Személyazonosító igazolvány visszavonása
A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a központi szerv a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha
- hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában
- azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában
- a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át
- a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a megváltozott adatok bejegyzését követő 30 napon belül az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.
Személyazonosító igazolvány érvénytelensége
Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha
- megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,
- hamis vagy meghamisították,
- érvényességi ideje lejárt,
- a használatára jogosult meghalt
- a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott
- elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta
- jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.
Az alábbi eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti.
A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.
Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban meghatározott adatokat.
Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
Áttétel
A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz.
Ellenőrzések az eljárás során
Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Az eljáró hatóság a kérelem, valamint a bemutatott okmányok szerinti adatok egyeztetését a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi.
Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell.
A személyazonosító igazolványt a személyi adat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.
Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján -szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni.
Döntések
A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.
Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha
- az érvényes állandó személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár a jogszabályban foglalt feltételek hiányában kérelmezi,
- a polgár az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult
A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a központi szerv a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha
- hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
- azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
- a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,
- a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a megváltozott adatok bejegyzését követő 30 napon belül az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.
A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok
Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – bemutatni, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásakor, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.
A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.
A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.
Nemzetiségi személyazonosító igazolvány kiállítása
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Ennek megfelelően a nemzetiséghez tartozó polgár kérelmére családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvbe bejegyzett mindkét nyelven be kell jegyezni.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény 1. mellékletének értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
Gyakran ismételt kérdések
Mit kell tudni a személyazonosító igazolvány ügyintézésről?
Jogszabályok
- 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
- 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,
- 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
- 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
- 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről
A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.
