vezetői engedély kiállítása egy már korábban magyar, vagy egy másik EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett,

vezetői engedély cseréjének kell tekinteni az eljárást abban az esetben is, amikor egy korábban magyar vagy más EGT-állam hatósága által kiadott, elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült vezetői engedély helyett nem kizárólag az okmányazonosító adatát és kiállításának dátumát, hanem azokon kívül a korábbi vezetői engedély bármely egyéb adatát tekintve is eltérő adattartalommal kerül kiállításra az újabb vezetői engedély.

Vezetői engedély kiállítása egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett.

Vezetői engedély kiállítása egy korábban magyar vagy egy más EGT-állam hatósága által kiadott, elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült vezetői engedély helyett, annak érvényességi idején belül – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal.

• az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetében olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint
• azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos vagy személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi vagy iskolai tanulmányok azonban nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.

az Európai Unió tagállama* és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam**, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; nevezetesen :

* Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság. Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

** Izland, Liechtenstein, Norvégia

az EGT-államon, valamint az Európai Unió és harmadik ország között létrejött nemzetközi szerződés alapján az EGT-állammal azonos jogokat élvező államokon kívüli országok,

Albánia, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Bahreini Királyság, Belorusz Köztársaság (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontparti Köztársaság, Horvátország, Kubai Köztársaság, Cseh Köztársaság, Dánia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Észt Köztársaság, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Grúzia, Guyanai Szövetkezeti Köztársaság, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Olaszország, Kazahsztán, Kenya, Kuvait, Kirgizisztán, Lettország, Libériai Köztársaság, Litván Köztársaság, Luxemburg, Monacói Hercegség, Mongólia, Montenegró, Marokkói Királyság, Hollandia, Niger, Norvégia, Pakisztán, Perui Köztársaság, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Katar, Moldova, Románia, Oroszország, San Marino, Szenegál, Szerbia, Seychelle-szigetek, Szlovákia, Szlovénia, Dél-afrikai Köztársaság, Svédország, Svájc, Tádzsik Köztársaság, Macedónia, Tunézia, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Uruguay, Üzbegisztán, Vietnám, Zimbabwe

A Bécsi Közúti Közlekedési egyezményhez csatlakozott országok aktuális listája megtalálható az ENSZ hivatalos honlapján, az alábbi linkre kattintva: United Nations Treaty Collection

Akinek a vezetői engedélyét eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalnál működő okmányirodában, kormányablaknál, a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálati Főosztályánál (korábbi nevén: Központi Okmányiroda) vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni.

A vezetői engedély eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalnál működő okmányirodát vagy kormányablakot, illetve külképviseletet.

A vezetői engedély cseréje bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalnál működő okmányirodánál, kormányablaknál, vagy a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálati Főosztályánál (korábbi nevén: Központi Okmányiroda) kezdeményezhető.

Névváltozás esetén a kérelemhez csatolni kell:

• a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt,
• a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást, továbbá

az ügyintézés során be kell mutatni:

• a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot – ha a kérelem benyújtásakor érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, vagy ha a személyadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival.

A családi állapot változásból eredő névváltozás miatti okmánycsere illetékmentes. Amennyiben a névváltozás egyéb okból ered (pl. doktori cím megszerzése), úgy a vezetői engedély kiadására irányuló eljárási illeték az 1990. évi XCIII. törvény alapján 4 000 forint.  Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, valamint, ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1 500 forint.

Vezetői engedélyt az a személy kaphat,

• aki megfelel:
• az egészségi
• a pályaalkalmassági
• a képzési és vizsgáztatási előírásoknak
• a megszerzett vezetési jogosultsági kategória tekintetében az életkori és jártassági feltételeknek
• akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van
• aki közlekedésbiztonsági szempontból nem minősül járművezetésre alkalmatlannak

Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan.

Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt:

• akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig
• akinek kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,
• akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,
• akit a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett,
• akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolásnak az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton történő beérkezéséig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig,
• akinek külön jogszabály alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság az egészségi alkalmatlanságát állapította meg, az egészségi alkalmasság igazolásáig.

A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat Magyarország területén akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:

• az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat,
• a jogosított fényképét, aláírását,
• az engedély kiadásának és érvényessége lejáratának időpontját,
• az engedély számát, a kiadó hatóság nevét vagy pecsétjét, és
• a vezetői engedély címfeliratot, az engedélyt kibocsátó ország nemzeti nyelvén (nemzeti nyelvein), valamint az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy megkülönböztető államjelzését.

feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel történtek vagy ebben a formában meg vannak ismételve

A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély a fentieken túl akkor jogosít járművezetésre, ha

• az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, vagy
• az engedélyt az EGT valamely tagállamában adták ki,
• azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő tagja részére a küldő államban adták ki,
• ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak, és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható.

A fenti feltételek teljesülése ellenére sem tekinthető érvényesnek a másik EGT- államban kiadott vezetői engedély, ha annak érvényességét a kiállító EGT- állam területén korlátozták, felfüggesztették vagy visszavonták.

A fenti feltételeknek megfelelő külföldi vezetői engedély a Magyarországon történő tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül jogosít járművezetésre, ezt követően kérelemre magyar vezetői engedélyre kell honosítani.

A honosításra vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a más EGT-államban kiállított vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre. Ha a másik EGT-állam által kiadott – az okmány érvényességi idejét nem tartalmazó – vezetői engedély jogosultja a szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, ennek létesítését követő kettő év elteltével a vezetői engedélyének cseréjét kezdeményeznie kell.

Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani.

• Vezetői engedély
• Nemzetközi vezetői engedély
• új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig:
• az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és
• a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított adatlap
• Külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély Magyarországon történő
• eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentés,
• elvesztése, vagy megsemmisülése esetén bejelentésről szóló jegyzőkönyv és a külföldi ország hatósága által kiadott vezetői engedély adataira, érvényességére és vezetői jogosultság tartalmára vonatkozó igazolás  a kiállítás dátumától számított legfeljebb 30 napig
• Érvényes magyar vezetői engedély
• eltulajdonítása esetén a rendőrségi feljelentés,
• elvesztése vagy megsemmisülése esetén a külföldi vagy a magyar hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv a bejelentéstől számított legfeljebb 30 napig

Utánképzésben részt kell venni annak a járművezetőnek:

• akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
• akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
•  akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

A közlekedési igazgatási hatóság az utánképzési kötelezettségről a vezetői engedélyt visszavonó, a vezetési jogosultság szüneteléséről rendelkező határozatban tájékoztatja a járművezetőt. Az utánképzés sikeres elvégzése a vezetői engedély visszaadásának feltétele. Az utánképzés feltárással indul, melynek alapján a szakemberek megállapítják, hogy a járművezető vezetési felkészültségében milyen hiányosságok vannak, ennek eredménye és az elkövetett cselekmény jellege együttesen határozza meg az utánképzés végleges tartalmát

Az utánképzés végrehajtási szabályait a 139/1991. (X.29.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:

•  az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén
•  a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
•  a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos;
• a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy esetében:
•  a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
•  a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, vagy
• a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa.

Az előzőekben foglaltakon túl az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek lehetnek:

• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálat által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ilyen szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll;
• a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok) és a Vasút-egészségügyi és Szolgáltató Közhasznú Társaság által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a vasutas biztosítottak köréről és a vasút-egészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozik.