• magyar állampolgár
• huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy
• menekültként elismert személy
• oltalmazottként elismert személy
• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

a külföldön élő

• magyar állampolgár

A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító. A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: nyilvántartási törvény) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartását kezelő szerv képezi. Az érintettet személyi azonosítójáról a nyilvántartást kezelő szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

A polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye az általa bejelentett külföldi ország, település, és lakcím.

A lakóhely létesítését, illetve annak változását az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelenteni.

A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

A polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.

A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki:

• gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

A Magyarország területén élő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül kell megtenni.

Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor. A külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni.

Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges -okirattal igazolt- személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

Az idegenrendészeti hatóság – jogszabályban meghatározott kivétellel – a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében, a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, valamint a magyar állampolgárság fennállásának igazolásával.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

A lakcímbejelentésről a járási hivatal a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, a huzamos tartózkodási kártya, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Nyilvántartásba vételét követően Budapest Főváros Kormányhivatala a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

• a természetes személy vagy jogi személy tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője
• az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő)
• a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató
• a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja

Szállásadó továbbá

• a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében
• a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében

A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentő lapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak..

A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy:

• a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
• a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

Ha a szállásadó nem él a fenti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző vagy a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím valótlan. Ezt követően a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes járási hivatalt, mely a jegyző vagy saját eljárása alapján megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti.

Abban az esetben, ha fizikailag létező lakásba jelentkezett be a személy, és a szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós, mert hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta, akkor az ellenkező bizonyításig a járási hivatal a szállásadásra jogosult polgár kérelmére (nyilatkozatára) dönt a lakcím fiktívvé nyilvánításáról,ellenkező okirati bizonyítás hiányában. A jegyző a polgár nyilatkozatáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes járási hivatalt. A jegyző vagy a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi. A döntés véglegessé válását követően a fentiek szerint jár el. A lakcím "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat akkor is, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

A bíróság vagy más hatóság – ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, a polgár adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós, mert a hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta. A szállásadó ezen nyilatkozata esetén – ellenkező okirati bizonyítás hiányában – a jegyző, illetve a járási hivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése szerint jár el (ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, akkor a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes járási hivatalt, a járási hivatal megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti). A járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzést kell tenni. A településszintű cím közterület elnevezést és házszámot nem tartalmaz. A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes jegyzőjénél vagy bármely járási hivatalnál.

A lakcímigazolvány tartalmazza a polgár:

• természetes személyazonosító adatait
• a lakcímét
• személyi azonosítóját
• az okmány azonosítóját
• tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén- a törvényes képviselő kérelmére- a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
• kiállítás keltét
• kiállító hatóság megnevezését
• a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában

Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőinek nevét és telefonszámát kizárólag a lakcímigazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a lakcímigazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell. A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé. A polgár egyidejűleg csak egy érvényes lakcímigazolvánnyal rendelkezhet.

Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:

• az abba bejegyzett adatok megváltoztak
• megrongálódott
• elveszett, eltulajdonították
• hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki
• megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
• a polgár meghalt

Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve – elhalálozása esetén – hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül a járási hivatalnál, a konzuli tisztviselőnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál, az illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a nyilvántartást kezelő szervnél leadni.

A lakcímigazolvány kiadása hivatalból történik, ha

• arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el
• arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor
• a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt
• a magyar állampolgár Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja
• arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor
• a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését

Megszűnik a lakcímigazolványra való jogosultság, ha

• a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja
• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, EK letelepedési engedélyét, ideiglenes tartózkodási kártyáját, nemzeti tartózkodási kártyáját, illetve EU tartózkodási kártyáját az idegenrendészeti hatóság visszavonta
• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy bevándorlási engedélyét visszavonták
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
• a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését visszavonták
• a polgár magyar állampolgársága megszűnt

A lakcímet, vagy annak változását, továbbra is a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél illetve bármely járási hivatalnál kell lakcímjelentő lapon bejelenteni. A lakcímbejelentő lap ingyenes, melyet a járási hivatal, illetve a jegyző bocsát a polgár rendelkezésére. A polgár a lakcímbejelentő lap hátoldalán a lakcímigazolvány postázására vonatkozó információkat adja meg. A lakcímbejelentésről a polgár igazolást kap, - mely a lakcímjelentő lap letéphető része - ezzel igazolhatja lakcímbejelentését addig, amíg a lakcímigazolvány el nem készül. A lakcímigazolványt a járási hivatal készíti el és adja át a polgárnak vagy kézbesíti a polgár által megadott címre.

A lakcím és változása elektronikusan is bejelenthető a Személyre szabott Ügyintézési Felületen, valamint elektronikus ügyintézési ponton. A lakcímigazolvány elektronikus kapcsolattartás útján előterjesztett kérelem esetén a polgár választása szerint személyesen a járási hivatalnál, vagy a lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy egyéb címre postázva vehető át.

Az a járási hivatal, amelyik a személyazonosító igazolvány kiállítása tekintetében is eljár, de a lakcímet, vagy annak változását a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél illetve bármely járási hivatalnál kell lakcímjelentő lapon bejelenteni.

A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.

Csak ez okból nem. A 2000. január 1-je előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap, és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.