A Schengeni Térséget a Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény hozta létre kezdetben 5 állam közötti kormányközi megállapodással. Az ún. "schengeni joganyag" lényegében lebontotta a térség belső határait, és megerősítette a külső határok védelmét és ellenőrzését. A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) rendszer első verziójának 1995-ös létrehozása óta folyamatosan fejlesztették és bővítették annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az újabb országok belépése által támasztott igényeknek és újabb funkciókkal rendelkezzen. A fejlesztések eredményeként 2013. április 9-én a schengeni térség tagállamai átálltak a második generációs Schengeni Információs Rendszerre, azaz a SIS II-re, amely új jogszabályi környezetet, kibővült funkcionalitást és új technikai platformot is jelentett. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) 2023. március 7-én pedig további, új funkciókkal bővült (SIS Recast 21_R2).

A SIS az Európai Unió egyik legfontosabb biztonsági és határigazgatási célú információs rendszere, amelyet felhasználók milliói használnak napi munkájuk során. Lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok, a határőrizeti szervek és az európai uniós ügynökségek számára az információk időben történő megosztását és az operatív együttműködés támogatását, biztosítva ezzel az EU magas szintű biztonságát, egyúttal hozzájárulva a migráció kezeléséhez.

Az új SIS több adatkategóriával – beleértve a biometrikus adatokat is – és új típusú figyelmeztető jelzésekkel maximalizálja hatékonyságát, igyekszik áthidalni a lehetséges hiányosságokat, és még több nemzeti hatóság és európai uniós ügynökség számára biztosít szélesebb körű hozzáférést.

Schengeni Információs Rendszer működése

A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N.SIS), valamint egy központi rendszerből (C.SIS) áll. A tagállamok adatokat, úgynevezett figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be:

• keresett és eltűnt személyekről;
• elveszett vagy ellopott tárgyakról;
• beutazási tilalmakról.
• biometrikus információkról.

A nemzeti rendszer központi informatikai része (NS.CP) titkosított on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton (Testa-NG) keresztül. A hazai szakrendszerek rendszerkapcsolaton keresztül csatlakoznak az NS.CP-hez, továbbá létezik egy SIS Portál felület is, amely alapvetően egy vészhelyzeti tartalék, továbbá a rendszerkapcsolattal nem rendelkező hatóságok részére biztosít lekérdezési és jelzéskezelési lehetőséget. Magyarország az üzemeltetés biztonságának növelése és a hazai, hozzáférésre jogosult szervezetek folyamatos kiszolgálása érdekében a SIS adatbázis teljes állományát tartalmazó ún. nemzeti másolatot (N.COPY) is működtet. A hazai szakrendszeri kiszolgálás alapvetően az N.COPY-ból történik. A SIS a 2023. július 28-i állapot szerint, a 34 résztvevő állam (legutóbb Ciprus csatlakozott, 2023. július 25-én) által bevitt, több mint 86,5 millió figyelmeztető jelzést (körözést) tartalmaz, a lekérdezések száma 2022-ben meghaladta a 12,7 milliárdot. Ciprus, Bulgáriához és Romániához hasonlóan, jelenleg csak a bűnügyi és igazságügyi együttműködés céljából működteti a SIS-t, a rendszer külső határellenőrzés céljából történő használatát a belső határellenőrzések megszüntetéséről szóló határozat hatálybalépése után lehet majd alkalmazni. A Magyarország által végrehajtott lekérdezések éves száma 117 millió körül mozog (melyből közel 200 ezer manuális). A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzések száma 2022-ben meghaladta a 694 ezret. Találati egyezés uniós szinten 2022-ben több mint 263 ezer alkalommal történt.

A jelzések megoszlása 2022-ben:

• kiállított személyi okmányok 81% (70 millió fölött)
• gépjárművek, forgalmi engedélyek és rendszámok 15%
• személyek 1% (1 millió fölött).

A SIS az alábbi kategóriákba tartozó személyek és tárgyak adatait kezeli:

• európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján átadás vagy kiadatás miatt körözött személyek;
• a schengeni államokba történő beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók;
• eltűnt személyek;
• bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek;
• célzott vagy rejtett ellenőrzés alá vont személyek és tárgyak;
• lefoglalás vagy bizonyítékként történő felhasználás végett körözött okmányok, rendszámok, gépjárművek és jogszabályban meghatározott egyéb tárgyak adatai;
• biometrikus adatokon történő keresés lehetőségének biztosítása,

A SIS lehetőséget teremt a biometrikus adatok (ujjlenyomat, fénykép) tárolására, az adatkategóriákkal és az elvárt intézkedésekkel (lopott légi járművek, hajók, konténerek, értékpapírok, ipari berendezések, európai útiokmány, személyek célzott ellenőrzése, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek, bűncselekmény típusa stb.) kapcsolatos információk megosztására, egyes jelzések összekapcsolására (például személyek és járművek) és az európai elfogató parancs egy példányának tárolására és megosztására. A SIS AFIS bevezetésével az ujjlenyomat alapú keresések indítására is lehetőség van.

A 2023. március 7-én elindult új SIS rendszer számos újdonságot tartalmaz. Az új SIS rendszer először fog olyan biometrikus információkat tartalmazni, amelyek nem kapcsolódnak ismert személyekhez, és amelyek segítséget nyújthatnak az elkövetők azonosításában. A súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények helyszínén talált ujj- vagy tenyérnyomatok új, ismeretlen gyanúsítottakra vagy körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések formájában kerülnek rögzítésre a SIS rendszerben.

Szintén első alkalommal kerülnek be DNS-profilok az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése érdekében olyan esetekben, amikor ujjnyomatadatok, fényképek vagy arcképek nem állnak rendelkezésre vagy azok nem alkalmasak az azonosításra.

A kikérdezés céljából kiadott új figyelmeztető jelzések (inquiry check) lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy a folyamatban lévő nyomozások segítése érdekében releváns információkat gyűjthessenek. Az új típusú tárgyak és az ellopott tárgyakon szereplő azonosítószámainak rögzítési lehetőségei javítják az azonosítás és a jogszerű tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás esélyeit.

A fentiek mellett a nemzeti bevándorlási hatóságok teljes körű hozzáférést kapnak a SIS-hez, ami hozzájárul a hatékony határellenőrzéshez, a jogszerű határátlépés megkönnyítéséhez, és adott esetben a határokon átnyúló bűnözés, különösen az embercsempészet, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez.

Az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ellen kibocsátott kiutasítási határozatokra vonatkozó új típusú figyelmeztető jelzés bevezetése várhatóan átfogó áttekintést fog nyújtani a schengeni térségben kiadott valamennyi ilyen intézkedésről.

Az új SIS célja továbbá a kiszolgáltatott személyek védelme, akiket meg kell akadályozni az utazásban. Az új megelőző figyelmeztető jelzések segítenek azonosítani a veszélynek kitett gyermekeket, a nemi alapú erőszak által veszélyeztetett személyeket, illetve azokat, akik feltehetően terrorista bűncselekményekben vagy fegyveres csoportokban való részvétellel lehetnek érintettek.

Szélesebb körű hozzáférési jogokat biztosítanak továbbá más nemzeti hatóságoknak is (pl. a munkavállalási engedélyek vagy hosszú távú vízumok kiadásáért, honosítási eljárásokért, hajók-, repülőgépek- vagy lőfegyverek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes nemzeti hatóságok).

A fentieken túlmenően több európai uniós ügynökség is szélesebb körű hozzáférést kap a SIS rendszerhez, hogy a kibővített mandátumuknak még jobban meg tudjanak felelni.

Az Europol és a Frontex teljes körű hozzáférést kap a SIS valamennyi adatkategóriájához, ami lehetővé teszi az ügynökség számára a tagállamok további támogatását.

Magyarországon a SIRENE Iroda, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a magyar külképviseletek, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM NYHÁT), Budapest Főváros Kormányhivatala, a megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a járművek első magyarországi forgalomba helyezése során), a büntetőügyekben eljáró bíróságok és az ügyészségek, valamint hajózási hatóságok és légiközlekedési hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel a SIS-hez.

A SIS nemzeti részének központi működtetési feladatait Magyarországon kormányrendeletben kijelölt szervként az N.SIS Hivatal látja el. Az N.SIS Hivatal a BM NYHÁT szervezeti egységeként látja el feladatait. A szakmai irányítást kormányzati szinten a belügyminiszter látja el.

Az N.SIS Hivatal felelős többek között:

• az N.SIS folyamatos működéséért és biztonságáért;
• a nemzeti másolatban (N.COPY) tárolt adatok kezeléséért;
• az arra feljogosított hatóságok schengeni adatbázishoz való hozzáférésének biztosításáért;
• a napló és a jogosultság-nyilvántartás vezetésért.

SIRENE Iroda

Az egyes tagállamokban ún. SIRENE Irodák felelősek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk schengeni tagországok közötti cseréjéért, továbbá a SIS-be bevitt információk minőségének biztosításáért. A SIRENE irodák elsődlegesen a bűnügyi és rendészeti együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket. Ezen tevékenységük közben kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódóan, valamint összehangolják a találat esetén foganatosítandó szükséges intézkedéseket.

Magyarországon a SIRENE Iroda feladatait az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti struktúrájába tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el (https://www.police.hu).

Adatvédelem

A SIS szigorú adatvédelmi szabályok alapján működik, amelyek betartását az Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállami adatvédelmi hatóságok – Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – rendszeresen ellenőrzik.

Tájékoztatás kérése a SIS-ben tárolt személyes adatokról

Az uniós és magyar adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően az egyes személyeknek joga van ahhoz, hogy

• kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak, azt kinek és milyen célból továbbították
• a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje
• a jogellenesen kezelt adat törlését kérje
• bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon személyes adataihoz fűződő jogainak védelme érdekében

Ha bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését kéri, kérelmét a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével benyújthatja bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve magyar külképviseleten. Ezt továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához. Az Iroda a kért tájékoztatás nyújtását indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek tényéről és jogalapjáról. Ha a kérelmező úgy ítéli meg, hogy SIRENE Irodától kapott válasz nem megfelelő, ebben az esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz tud fordulni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén.

Adatvédelmi tisztviselő:
Név: dr. Tarczi-Ábrahám Dominika
Email: adatvedelem@bm.gov.hu

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
Tel: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
email: ugyfelszolgalat@naih.hu  
web: https://www.naih.hu  

Vonatkozó jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 Rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 Rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 Rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
• 2012. évi CLXXXI. törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról
• 2020. évi XLII. törvény a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
• 564/2021. (X. 4.) Korm. rendelet a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól
• • 565/2021. (X. 4.) Korm. rendelet a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

What is the Schengen Information System? Travel in Europe today most often means little more than a short ID and background check at the initial border crossing. Visitors and goods are generally free to move throughout the Schengen area without the hassle of further border controls. Such border-free travel would not be possible, however, without access to a Schengen-wide system of data exchange, as well as an agreed-upon set of procedures regulating entry. The Schengen Information System (SIS), therefore, is a database created to ensure that participating countries have access to relevant information on individuals, items and points of interest. A designated authority in each participating country has the responsibility for the operation of its section of the SIS. The authority, or N.SIS (the Ministry of Interior), oversees the collection and dissemination of relevant information, and must ensure that such data is limited to one of the SIS’s defined purposes, such as border control, national security or law enforcement. Should relevant information need to be transferred through the system, another authority acts as the central network exchange, SIRENE (Supplementary Information Request at National Entry) between the state and other cooperating countries. Institutions in Brussels and Strasbourg work to ensure that data is consistent throughout the system and provide technical support to all participating states. Which countries participate in the SIS? Signatory states to the Convention Implementing the Schengen Agreement (CISA) may share information through the SIS. Currently, most countries in Europe take part in the system. The Republic of Ireland participates by virtue of the Schengen Acquis, which has now been incorporated into European legislation.

Although Ireland remains outside of the Schengen zone, they may only take advantage of SIS as a law enforcement resource. Non-EU countries Iceland, Norway, Liechtenstein and Switzerland are full participants in the SIS, as they have lifted border controls between themselves and other Schengen zone states. Romania and Bulgaria are currently not fully members yet. In March 2023, SIS has received a state-of-the-art update. The upgraded features include enhanced information sharing and cooperation, new possibilities to locate and identify persons sought and strengthen external border controls. The system also received additional tools to combat criminality and terrorism, tools to protect missing and vulnerable persons and tools to prevent and deter irregular migration. The update also includes new categories of alerts, biometrics such as palm prints, fingermarks, and DNA records for missing persons, and additional tools to combat crime and terrorism. Who is affected and what types of data are stored in the SIS? The type of personal data stored in the Schengen Information System is defined by the Regulation (EU) 2018/1861 of the European Parliament and of the Council of 28 November 2018 on the establishment, operation and use of the Schengen Information System (SIS) in the field of border checks, and amending the Convention implementing the Schengen Agreement, and amending and repealing Regulation (EC) No 1987/2006, and is collected in accordance with the relevant laws of member states. It should be noted that personal data in the SIS may not pertain to one’s racial background, political, religious or other beliefs, health status or sexual orientation.

Who may use SIS data within participating states? Each member state submits a list of competent institutions which are authorized to use data stored in the SIS to an EU Commission Executive Committee. The system can be accessed locally by a variety of approved authorities. Access is instant and direct. Police, for example, may obtain SIS information for the purpose of protecting the legal order, national security or during the course of a criminal investigation. Data that pertains to a refusal of entry into the Schengen Area, as well as specified types of lost, stolen or misappropriated goods may be accessed by authorities responsible for issuing visas, examining visa applications, issuing residence permits and the administration of legislation on aliens. For a more exhaustive list, interested parties should contact their national SIRENE Bureau. Your Data Protection Rights and the SIS In order to understand your data protection rights vis-à-vis the SIS, it helps to understand the various institutions involved in its implementation.

The Eurojust JSB (JSA) is an independent body based in The Hague, whoserole is to ensure that the operation of the SIS is in full compliance with data protection laws and citizens’ rights. The JSB provides multi-faceted support to SIS users, including addressing issues of application or interpretation. It may deliver opinions and provide technical assistance at the governmental level. Each signatory nation has a data protection authority that is tasked with the oversight of national data control issues. Since January 1st, 2012, the independent office of the National Authority for Data Protection and Freedom of Information performs this function in Hungary. In accordance with EU and Hungarian legislation, each person has the right to:

• access SIS-stored information related to the person
• request that inaccurate or false data is corrected or removed
• turn to the courts or another competent authority to request the correction or removal of inaccurate data or petition for compensatory damages.

Relief for infractions of any of the above may be pursued in each Schengen member state. Questions regarding the legality of collected data are reviewed according to the laws of the member state where the complaint has been brought. If the data concerned was recorded by another member state, the two states will closely collaborate to consider any legal issues. In Hungary, anyone who is interested in knowing whether or not their data has been recorded in the SIS, or wishes to correct it or have inaccurate data deleted should contact in person any police station, any Hungarian Embassy or Consulate or any government office and fill in a request for information form which is transferred to the SIRENE Bureau of the Hungarian National Police Headquarters. In order for you to be able to exercise your rights, contact SIRENE Bureaux at the following:

Sirene Bureau
Postal: 1903 Budapest Pf.: 314/22
Office: 1139 Budapest, Teve utca 4-6
Tel: +36(1)443-5596
Fax: +36(1)443-5815
Web: nebek@nebek.police.hu

The Bureau has the right to refuse requests but is obliged to inform the person about the fact of and the reason for denial. Should you find that the SIRENE Bureau is not adequately responsive to your request, you may turn to the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information (NAIH):

The National Authority for Data Protection and Freedom of Information
Postal: 1363 Budapest, Pf.: 9.
Office: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11
Tel: +36 1 391-1400
Fax: +36 1 391-1410
Email: ugyfelszolgalat@naih.hu  
web: https://www.naih.hu  

Data Protection Officer:
Name: dr. Tarczi-Ábrahám Dominika
Email: adatvedelem@bm.gov.hu