A Schengeni Térséget a Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény hozta létre kezdetben 5 állam közötti kormányközi megállapodással. Az ún. "schengeni joganyag" lényegében lebontotta a térség belső határait, és megerősítette a külső határok védelmét és ellenőrzését. A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) rendszer első verziójának 1995-ös létrehozása óta folyamatosan fejlesztették és bővítették annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az újabb országok belépése által támasztott igényeknek és újabb funkciókkal rendelkezzen. A fejlesztések eredményeként 2013. április 9-én a schengeni térség tagállamai átálltak a második generációs Schengeni Információs Rendszerre, azaz a SIS II-re, amely új jogszabályi környezetet, kibővült funkcionalitást és új technikai platformot is jelentett. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) 2023. március 7-én pedig további, új funkciókkal bővült (SIS Recast 21_R2).

A SIS az Európai Unió egyik legfontosabb biztonsági és határigazgatási célú információs rendszere, amelyet felhasználók milliói használnak napi munkájuk során. Lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok, a határőrizeti szervek és az európai uniós ügynökségek számára az információk időben történő megosztását és az operatív együttműködés támogatását, biztosítva ezzel az EU magas szintű biztonságát, egyúttal hozzájárulva a migráció kezeléséhez.

Az új SIS több adatkategóriával – beleértve a biometrikus adatokat is – és új típusú figyelmeztető jelzésekkel maximalizálja hatékonyságát, igyekszik áthidalni a lehetséges hiányosságokat, és még több nemzeti hatóság és európai uniós ügynökség számára biztosít szélesebb körű hozzáférést.

Schengeni Információs Rendszer működése

A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N.SIS), valamint egy központi rendszerből (C.SIS) áll. A tagállamok adatokat, úgynevezett figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be:

• keresett és eltűnt személyekről;
• elveszett vagy ellopott tárgyakról;
• beutazási tilalmakról.
• biometrikus információkról.

A nemzeti rendszer központi informatikai része (NS.CP) titkosított on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton (Testa-NG) keresztül. A hazai szakrendszerek rendszerkapcsolaton keresztül csatlakoznak az NS.CP-hez, továbbá létezik egy SIS Portál felület is, amely alapvetően egy vészhelyzeti tartalék, továbbá a rendszerkapcsolattal nem rendelkező hatóságok részére biztosít lekérdezési és jelzéskezelési lehetőséget. Magyarország az üzemeltetés biztonságának növelése és a hazai, hozzáférésre jogosult szervezetek folyamatos kiszolgálása érdekében a SIS adatbázis teljes állományát tartalmazó ún. nemzeti másolatot (N.COPY) is működtet. A hazai szakrendszeri kiszolgálás alapvetően az N.COPY-ból történik. A SIS a 2023. július 28-i állapot szerint, a 34 résztvevő állam (legutóbb Ciprus csatlakozott, 2023. július 25-én) által bevitt, több mint 86,5 millió figyelmeztető jelzést (körözést) tartalmaz, a lekérdezések száma 2022-ben meghaladta a 12,7 milliárdot. Ciprus, Bulgáriához és Romániához hasonlóan, jelenleg csak a bűnügyi és igazságügyi együttműködés céljából működteti a SIS-t, a rendszer külső határellenőrzés céljából történő használatát a belső határellenőrzések megszüntetéséről szóló határozat hatálybalépése után lehet majd alkalmazni. A Magyarország által végrehajtott lekérdezések éves száma 117 millió körül mozog (melyből közel 200 ezer manuális). A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzések száma 2022-ben meghaladta a 694 ezret. Találati egyezés uniós szinten 2022-ben több mint 263 ezer alkalommal történt.

A jelzések megoszlása 2022-ben:

• kiállított személyi okmányok 81% (70 millió fölött)
• gépjárművek, forgalmi engedélyek és rendszámok 15%
• személyek 1% (1 millió fölött).

A SIS az alábbi kategóriákba tartozó személyek és tárgyak adatait kezeli:

• európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján átadás vagy kiadatás miatt körözött személyek;
• a schengeni államokba történő beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók;
• eltűnt személyek;
• bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek;
• célzott vagy rejtett ellenőrzés alá vont személyek és tárgyak;
• lefoglalás vagy bizonyítékként történő felhasználás végett körözött okmányok, rendszámok, gépjárművek és jogszabályban meghatározott egyéb tárgyak adatai;
• biometrikus adatokon történő keresés lehetőségének biztosítása,

A SIS lehetőséget teremt a biometrikus adatok (ujjlenyomat, fénykép) tárolására, az adatkategóriákkal és az elvárt intézkedésekkel (lopott légi járművek, hajók, konténerek, értékpapírok, ipari berendezések, európai útiokmány, személyek célzott ellenőrzése, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek, bűncselekmény típusa stb.) kapcsolatos információk megosztására, egyes jelzések összekapcsolására (például személyek és járművek) és az európai elfogató parancs egy példányának tárolására és megosztására. A SIS AFIS bevezetésével az ujjlenyomat alapú keresések indítására is lehetőség van.

A 2023. március 7-én elindult új SIS rendszer számos újdonságot tartalmaz. Az új SIS rendszer először fog olyan biometrikus információkat tartalmazni, amelyek nem kapcsolódnak ismert személyekhez, és amelyek segítséget nyújthatnak az elkövetők azonosításában. A súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények helyszínén talált ujj- vagy tenyérnyomatok új, ismeretlen gyanúsítottakra vagy körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések formájában kerülnek rögzítésre a SIS rendszerben.

Szintén első alkalommal kerülnek be DNS-profilok az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése érdekében olyan esetekben, amikor ujjnyomatadatok, fényképek vagy arcképek nem állnak rendelkezésre vagy azok nem alkalmasak az azonosításra.

A kikérdezés céljából kiadott új figyelmeztető jelzések (inquiry check) lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy a folyamatban lévő nyomozások segítése érdekében releváns információkat gyűjthessenek. Az új típusú tárgyak és az ellopott tárgyakon szereplő azonosítószámainak rögzítési lehetőségei javítják az azonosítás és a jogszerű tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás esélyeit.

A fentiek mellett a nemzeti bevándorlási hatóságok teljes körű hozzáférést kapnak a SIS-hez, ami hozzájárul a hatékony határellenőrzéshez, a jogszerű határátlépés megkönnyítéséhez, és adott esetben a határokon átnyúló bűnözés, különösen az embercsempészet, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez.

Az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ellen kibocsátott kiutasítási határozatokra vonatkozó új típusú figyelmeztető jelzés bevezetése várhatóan átfogó áttekintést fog nyújtani a schengeni térségben kiadott valamennyi ilyen intézkedésről.

Az új SIS célja továbbá a kiszolgáltatott személyek védelme, akiket meg kell akadályozni az utazásban. Az új megelőző figyelmeztető jelzések segítenek azonosítani a veszélynek kitett gyermekeket, a nemi alapú erőszak által veszélyeztetett személyeket, illetve azokat, akik feltehetően terrorista bűncselekményekben vagy fegyveres csoportokban való részvétellel lehetnek érintettek.

Szélesebb körű hozzáférési jogokat biztosítanak továbbá más nemzeti hatóságoknak is (pl. a munkavállalási engedélyek vagy hosszú távú vízumok kiadásáért, honosítási eljárásokért, hajók-, repülőgépek- vagy lőfegyverek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes nemzeti hatóságok).

A fentieken túlmenően több európai uniós ügynökség is szélesebb körű hozzáférést kap a SIS rendszerhez, hogy a kibővített mandátumuknak még jobban meg tudjanak felelni.

Az Europol és a Frontex teljes körű hozzáférést kap a SIS valamennyi adatkategóriájához, ami lehetővé teszi az ügynökség számára a tagállamok további támogatását.

Magyarországon a SIRENE Iroda, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a magyar külképviseletek, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM NYHÁT), Budapest Főváros Kormányhivatala, a megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a járművek első magyarországi forgalomba helyezése során), a büntetőügyekben eljáró bíróságok és az ügyészségek, valamint hajózási hatóságok és légiközlekedési hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel a SIS-hez.

A SIS nemzeti részének központi működtetési feladatait Magyarországon kormányrendeletben kijelölt szervként az N.SIS Hivatal látja el. Az N.SIS Hivatal a BM NYHÁT szervezeti egységeként látja el feladatait. A szakmai irányítást kormányzati szinten a belügyminiszter látja el.

Az N.SIS Hivatal felelős többek között:

• az N.SIS folyamatos működéséért és biztonságáért;
• a nemzeti másolatban (N.COPY) tárolt adatok kezeléséért;
• az arra feljogosított hatóságok schengeni adatbázishoz való hozzáférésének biztosításáért;
• a napló és a jogosultság-nyilvántartás vezetésért.

SIRENE Iroda

Az egyes tagállamokban ún. SIRENE Irodák felelősek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk schengeni tagországok közötti cseréjéért, továbbá a SIS-be bevitt információk minőségének biztosításáért. A SIRENE irodák elsődlegesen a bűnügyi és rendészeti együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket. Ezen tevékenységük közben kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódóan, valamint összehangolják a találat esetén foganatosítandó szükséges intézkedéseket.

Magyarországon a SIRENE Iroda feladatait az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti struktúrájába tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el (https://www.police.hu).

Adatvédelem

A SIS szigorú adatvédelmi szabályok alapján működik, amelyek betartását az Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállami adatvédelmi hatóságok – Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – rendszeresen ellenőrzik.

Tájékoztatás kérése a SIS-ben tárolt személyes adatokról

Az uniós és magyar adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően az egyes személyeknek joga van ahhoz, hogy

• kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak, azt kinek és milyen célból továbbították
• a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje
• a jogellenesen kezelt adat törlését kérje
• bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon személyes adataihoz fűződő jogainak védelme érdekében

Ha bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését kéri, kérelmét a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével benyújthatja bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve magyar külképviseleten. Ezt továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához. Az Iroda a kért tájékoztatás nyújtását indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek tényéről és jogalapjáról. Ha a kérelmező úgy ítéli meg, hogy SIRENE Irodától kapott válasz nem megfelelő, ebben az esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz tud fordulni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
Tel: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
email: ugyfelszolgalat@naih.hu  
web: https://www.naih.hu  

Vonatkozó jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 Rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 Rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 Rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
• 2012. évi CLXXXI. törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról
• 2020. évi XLII. törvény a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
• 564/2021. (X. 4.) Korm. rendelet a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól
• • 565/2021. (X. 4.) Korm. rendelet a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól