A személyek szabad mozgását lehetővé tevő legfontosabb uniós vívmány, amely kezdetben 5 állam közötti kormányközi megállapodásként jött létre. Mára már a Schengeni Térséget létrehozó Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény az Európai Unió jogának részévé vált, amely egyezményekhez Ciprus, Bulgária, Románia, Írország és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós tagállam, sőt az Európai Unión kívüli Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is csatlakozott.

Az ún. "schengeni joganyag" lényegében lebontja a térség belső határait, és megerősíti a külső határok védelmét és ellenőrzését. 

Schengeni Információs Rendszer

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) Európa legnagyobb informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok megszigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatokat hivatott kezelni, elsősorban a hatékony adatmegosztás eszközével.

A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N.SIS), valamint egy központi rendszerből (C.SIS) áll. A tagállamok adatokat, úgynevezett figyelmeztető jelzéseket visznek be a SIS-be:

• keresett és eltűnt személyekről
• elveszett vagy ellopott tulajdonról
• beutazási tilalmakról

Mindegyik nemzeti rendszer on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. 

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi esetben lehet bevinni a SIS-be:

• kiadatás vagy átadás céljából elfogni kívánt személyekre
  (Schengeni Végrehajtási Egyezmény, 95. cikk)
• harmadik országbeli személyekre a schengeni határon történő beutazásuk megtagadása céljából, vagy schengeni területen való tartózkodás esetén kitoloncolás céljából (96. cikk);
• eltűnt személyekre, különösen kiskorúakra (97. cikk)
• valamely személy tartózkodási helyének igazságügyi hatóság nevében történő megállapítása céljából (98. cikk)
• leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából (99. cikk)

Büntetőeljárásban bizonyítékként lefoglalandó vagy bemutatandó tulajdonra vonatkozó figyelmeztető jelzés az alábbi kategóriákban vihető be
a SIS-be:

• gépjárművek
• lőfegyverek
• személyre szólóan kiállított vagy kitöltetlen
• személyazonosító okmányok
• úti okmányok
• gépjárművek forgalmi engedélyei
• gépjárművek rendszámtáblái
• bankjegyek

A rendszer jelenleg használt verziójának neve SIS 1+. 

A SIS központi rendszere (SIS) Strasbourgban üzemel, míg Magyarországon a kormány a nemzeti rendszer (N.SIS) feladatait ellátó szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH) jelölte ki.
A KEKKH felelős többek között:

• az N.SIS folyamatos működésének biztosításáért
• az arra feljogosított szerveknek az adatbázishoz való hozzáférés garantálásáért
• a SIS-t alkalmazó államok rendszerei és a központi SIS közötti titkosított információátvitelért

Ezen túl a tagállamok létrehozták az ún. SIRENE-Irodákat, amelyek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk államok közötti cseréjéért felelősek. A SIRENE-irodák elsődlegesen a rendőrségi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket. 

A SIS ellenőrzése, Adatvédelem

A központi rendszer ellenőrzését a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Authority) végzi, amelynek fő feladata, hogy a tagállamok a SIS-ben talált adataikra vonatkozóan megfelelően biztosítják-e az állampolgárok jogának gyakorlását.

A nemzeti rendszerek független felügyeletét a nemzeti adatvédelmi hatóságok látják el, ez Magyarországon 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

 

Tájékoztatás kérése a SIS rendszerből

Az uniós és magyar adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően az egyes személyeknek joga van ahhoz, hogy

• kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak
• a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje
• bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását

A fentebb leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. 

Ha bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését kéri, kérésével személyesen, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, bármely rendőrkapitánysághoz vagy magyar külképviselethez fordulhat.
Ezt továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához. Az Iroda a kért tájékoztatás nyújtását indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek tényéről és jogalapjáról.
Ha úgy ítéli meg, hogy SIRENE Irodától kapott válasz nem megfelelő, ebben az esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tud segítséget nyújtani.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Tel: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
email: ugyfelszolgalat@naih.hu
web: http://www.naih.hu

 

Jogszabályok

• Schengeni Megállapodás
• Schengeni Végrehajtási Egyezmény
• 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
• 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről
• 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról
• 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendelet az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól
• a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákról, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 45/2007. (IX. 21.) IRM rendelet.