A Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) egy olyan szolgáltatás, amely a lehetséges elektronikus azonosítási módokat gyűjti össze egy felületen. Ennek köszönhetően lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy saját döntésük alapján válasszanak az elérhető elektronikus azonosítási módok közül.

Fentiek alapján kibővült tehát az elektronikus azonosítási lehetőségek köre, így a Webes Ügysegédben intézhető ügyek mostantól már nem kizárólag Ügyfélkapus azonosítással és Telefonos Azonosítással, hanem eSzemélyivel is elérhetőek.

Mit kell tudni az egyes elektronikus azonosítási szolgáltatásokról?

Ügyfélkapu: A bejelentkezéshez meg kell adni az Ügyfélkapu-regisztráció során megadott felhasználónevet, valamint az Ügyfélkapus jelszót. Ügyfélkapu-regisztrációt igényelhet személyesen bármely okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálaton, vagy elektronikus úton – amennyiben Ön rendelkezik ilyen okmánnyal – a 2016. január 1-jét követően kiállított új személyazonosító igazolványával, az okmány igénylésekor kapott regisztrációs kóddal és az okmányszámmal a következő webes felületen: ugyfelkapu.gov.hu

Telefonos Azonosítás: A Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (a továbbiakban: Telefonos Azonosítás) egy új azonosítási szolgáltatás. Sajátossága abban rejlik, hogy a telefonos azonosító és a hozzá tartozó jelszó is számokból áll, amely a webes felületen történő bejelentkezés mellett a telefonhíváson keresztül történő azonosítást is lehetővé teszi bizonyos esetekben. A Telefonos Azonosítás igényelhető bármely okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálaton. A regisztráció során az ügyfél a telefonos azonosítót a regisztrációs jegyzőkönyvön, míg az ehhez tartozó egyszer használatos jelszót e-mailben vagy sms-ben kapja meg. A jelszót az első bejelentkezéskor, de legkésőbb a jelszót tartalmazó értesítésben megadott időpontig meg kell változtatni, amelyre a 1818-as hívószámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalon, vagy a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított belépési felületen van lehetőség. Bővebb információ: http://www.nyilvantarto.hu/rendelkezes/

eSzemélyi okmány: Az elektronikus személyazonosító igazolvány eID (e-azonosítás) funkciója révén más azonosítási rendszereknél magasabb hatásfokkal és biztonsági szinten képes biztosítani az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek igénybe vételéhez szükséges elektronikus azonosítás funkciókat. Az okmány képes arra, hogy - amennyiben a polgár az eSzemélyi okmányhoz tartozó 6 számjegyből álló PIN kód megadásával ehhez hozzájárulását adja – az okmány elektronikus tároló eleméből az arra jogosult szerv a rendelkezésére bocsátott olvasó kulcs segítségével képes legyen kiolvasni az állampolgár azon személyes adatait, amelyekre jogosult és az adott ügyintézéshez szükségesek. Az állampolgárnak a számítógép mellett rendelkeznie kell megfelelő kártyaolvasó eszközzel, valamint eSzemélyi Kliens kártyakezelő alkalmazással is. Bővebb információ: https://eszemelyi.hu/

Adatkezelési Tájékoztató

A WEBES Ügysegéd alkalmazás felhasználóinak

1. Az Adatkezelő megnevezése, a személyes adat és az Érintett fogalma

Adatkezelő az a jogi személy, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan, vagy másokkal együtt meghatározza.

A jelen tájékoztató kapcsán

A jelen Tájékoztató szempontjából személyes adat azonosított vagy azonosítható természetes személyre (az Érintettre) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító (például név, szám, azonosító, vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező) alapján azonosítható.

2. A jelen Adatkezelési Tájékoztató alapjául szolgáló jogszabályok

A jelen Tájékoztató szerinti adatkezelésekre vonatkozó főbb jogszabályok és a jelen Tájékoztatóban alkalmazott rövidítéseik:

• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (Általános Adatvédelmi Rendelet vagy GDPR)
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
• 2009. évi XLVII.törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
• 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
• 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
• 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról
• 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

A jelen Tájékoztató elkészítésekor figyelembe vételre került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlása (a továbbiakban: Ajánlás) az előzetes tájékoztatás adatvédelmi követelményeiről.

3. Az Adatkezelő adatkezeléseinek jogalapjai

Az Általános Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

Így az Adatkezelő adatkezelésének jogalapja elsősorban az Általános Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének

• a) pontja (hozzájáruláson alapuló adatkezelés),
• b) pontja (szerződés teljesítéséhez szükséges adatkezelés),
• c) pontja (jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges kötelező adatkezelés) és
• e) adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
• f) pontja (jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés)

4. Adatkezelő adatkezeléseinek a célja

a) a Webes Ügysegéd alkalmazás igénybevétele során az alábbi ügycsoportokhoz köthető személyes adatok kezelése, törlése

• Hatósági erkölcsi bizonyítvány,
• Jármű ügyek,
• Anykönyvi kivonat,
• Egyéni vállakozás ügyek,
• Személyazonosító igazolvány elvesztésének bejelentése,
• eSzemélyivel kapcsolatos szolgáltatások,
• Útlevél ügyek,
• Vezetői engedély pótlás,
• Törzskönyvpótlás,
• Parkolási igazolvány ügyek,
• Külföldi letelepedés bejelentése,
• Külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhelye címváltozásának bejelentése,
• Szállásadói ügyek,
• Tájékoztatás kérés a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt saját adatokról,
• Értesítési cím ügyek,
• Önkéntes adatszolgáltatás,
• Okmányérvényesség lekérdezés,
• Okmánystátusz lekérdezés,

5. Adatbiztonság

Az Adatkezelő kötelezi magát arra, hogy gondoskodik az általa kezelt személyes adatok biztonságáról.

A tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását.

Az Adatkezelő kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat bármilyen jogalappal továbbítja vagy átadja, felhívja, hogy tegyenek eleget az adatbiztonság követelményének.

Az Adatkezelő gondoskodik arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse. A kezelt adatokat kizárólag az Adatkezelő, valamint alkalmazottai, illetve az Adatkezelő által igénybe vett adatfeldolgozó(k) ismerhetik meg jogosultsági szintek szerint. Azokat az Adatkezelő harmadik, az adat megismerésére jogosultsággal nem rendelkező személynek nem adja át. Az Adatkezelő és Adatfeldolgozó által meghatározott munkakörökhöz rendelten, meghatározott módon, jogosultsági szintek szerint férhetnek hozzá az Adatkezelő, illetve az Adatfeldolgozó munkavállalói a személyes adatokhoz.

Az Adatkezelő az informatikai rendszerek biztonsága érdekében az informatikai rendszereket tűzfallal védi, valamint a külső- és belső adatvesztések megelőzése érdekében víruskereső és vírusirtó programot használ. Az Adatkezelő gondoskodott továbbá arról, hogy a visszaélések megelőzése érdekében bármely formában történő bejövő és kimenő kommunikációt megfelelően ellenőrizze.

Az Adatkezelő, illetve az Adatfeldolgozó a személyes adatokat bizalmas adatként minősíti és kezeli. Az Adatkezelő a különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében biztosítja, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok – törvényben meghatározott kivételekkel – közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az Érintetthez rendelhetők.

Az Adatkezelő a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:

• a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét (üzemeltetés- és fejlesztésbiztonság, behatolás elleni védelem és felderítés, a jogosulatlan hozzáférés megelőzése)
• fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani (az adatszivárgás megelőzése; a sérülékenység- és incidenskezelés)
• az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást (az üzletfolytonosság fenntartása, kártékony kódok elleni védelme, az adatok biztonságos tárolása, továbbítása, feldolgozása, munkavállalóink biztonsági képzése)

A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

6. Adatfeldolgozók

Adatfeldolgozó az a természetes, vagy jogi személy, amely az Adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Az érintettek személyes adataival kapcsolatban adatfeldolgozóként (Adatfeldolgozó) az alábbi cégek, személyek járnak el:

7. Jogok és jogorvoslati lehetőségek

7.1. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok

Az Érintett kérelmezheti az Adatkezelőnél az alábbiakat:

• tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (az adatkezelés megkezdését megelőzően, illetve az adatkezelés során)
• hozzáférést személyes adataihoz (személyes adatai adatkezelő általi rendelkezésére bocsátását),
• személyes adatainak helyesbítését, kiegészítését,
• személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy korlátozását (zárolását),
• joga van az adathordozhatósághoz,
• tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen.

Az Érintett személy, írásban nyújthatja be érintetti kérelmét az Adatkezelő részére. Az Adatkezelő az Érintett jogszerű kérelmét legfeljebb egy hónapon belül teljesíti, és erről az általa megadott elérhetőségre küldött levélben értesíti.

7.1.1. A tájékoztatás kéréshez való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 13-14. cikkei alapján)

Az Érintett személy írásban tájékoztatást kérhet az Adatkezelőtől arról, hogy

• milyen személyes adatait,
• milyen jogalapon,
• milyen adatkezelési cél miatt,
• milyen forrásból,
• mennyi ideig kezeli,
• alkalmaz-e adatfeldolgozót, ha igen, az esetleges adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,
• az Adatkezelő kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait,
• az esetleges adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről.

7.1.2. A hozzáféréshez való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 15. cikke alapján)

Az Érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a kezelt személyes adataihoz hozzáférést kapjon, és ezt az Adatkezelőtől a 7.1.1. pont szerint írásban kérheti.
Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát – ha ez nem ütközik más jogszabályi akadályba - az érintett rendelkezésére bocsátja. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

7.1.3. A helyesbítéshez, kiegészítéshez való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 16. cikke alapján)

Az Érintett személy írásban kérheti, hogy az Adatkezelő módosítsa valamely személyes adatát (például bármikor megváltoztathatja az e-mail címét vagy postai elérhetőségét vagy kérheti, hogy az Adatkezelő által kezelt bármely pontatlan személyes adatát az Adatkezelő helyesbítse). Figyelembe véve az adatkezelés célját, az Érintett jogosult arra, hogy kérje az Adatkezelő által kezelt hiányos személyes adatai megfelelő kiegészítését.

7.1.4. A törléshez való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 17. cikke alapján)

Az Érintett személy írásban kérheti az Adatkezelőtől személyes adatainak a törlését.
A személyes adatok törlése alapvetően akkor kérhető, ha adatkezelésünk az Ön hozzájárulásán alapul, pl. hozzájárulását adta ahhoz, hogy adatait (telefonszám, e-mail cím) kapcsolattartás céljából kezeljük. Ilyen esetben személyes adatait töröljük.
Ha személyes adatait szerződés teljesítése céljából, vagy jogszabály alapján adta meg, ezen személyes adatok ezzel összefüggő kezelése a szerződés megszűnésével nem szűnik meg automatikusan, illetve a törlési kérelmét sem tudjuk teljesíteni.
Ebben az esetben a vonatkozó jogszabályok szerint személyes adatait a szerződés megszűnését követően is kezelnünk kell a jelen Adatkezelési tájékoztatóban foglalt adatkezelési időtartamig.

7.1.5. A zároláshoz (adatkezelés korlátozásához) való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 18. cikke alapján)

Az Érintett személy írásban kérheti, hogy a személyes adatait az Adatkezelő zárolja (az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával).
A zárolás addig tart, amíg az Érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását.
Az adat zárolását kérheti az Érintett például abban az esetben, ha úgy gondolja, hogy a beadványát az Adatkezelő jogellenesen kezelte, azonban az általa kezdeményezett hatósági vagy bírósági eljárás érdekében szükséges az, hogy a beadványt az Adatkezelő ne törölje.
Ebben az esetben a hatóság vagy a bíróság megkereséséig az Adatkezelő tovább tárolja a személyes adatot (például az adott beadványt), ezt követően törli az adatokat.

7.1.6. Adathordozhatósághoz való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 20. cikke alapján)

Az Érintett személy írásban kérheti, hogy a rá vonatkozó, általa az Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az Adatkezelő, ha:

• az adatkezelés az Általános Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájáruláson, vagy
• a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti szerződésen alapul; és
• az adatkezelés automatizált módon történik.

7.1.7. A tiltakozáshoz való jog (Általános Adatvédelmi Rendelet 21. cikke alapján)

Az Érintett személy tiltakozhat személyes adatainak az Általános Adatvédelmi Rendelet a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a személyes adatokat nem kezeli tovább, kivéve, ha az Adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az Érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

7.2. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek

Bírósági eljárás kezdeményezése

Az Érintett, az Adatkezelő, illetve – az adatfeldolgozó tevékenységi körébe tartozó adatkezelési műveletekkel összefüggésben – az adatfeldolgozó ellen bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint az adatkezelő, illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Érintett választása szerint – az Érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes törvényszék előtt is megindítható.

Az Adatkezelő az Érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt megtéríti, ugyanakkor mentesül a felelősség alól, ha a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az Adatkezelő nem téríti meg a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Hatósági eljárás kezdeményezése

Az Érintett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1055. Budapest Falk Miksa utca 9-11, honlap: http://naih.hu; postacím: 1396 Budapest, Pf.: 9.; telefon: +36-1-391-1400; fax: +36-1-391-1410; e mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) jogainak érvényesítése érdekében vizsgálatot, illetve hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy a személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, így különösen,

Az egyes ügytípusok esetében, a kérelem indításához szükséges további kezelt adatok köre és a benyújtott kérelemek esetén meghatározott adatkezelés pontos időtartama:

A Webes Ügysegéd felületén az alábbi elektronikusan indított ügyek kezdeményezésére és nyomonkövetésére van lehetőség. A személyesen indított kérelmek ezen a felületen nem jelennek meg.

Jármű

• tulajdonos váltás bejelentése

Külföldi lakcím változás

• külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése

Anyakönyvi kivonat kiállítása

• születési, házassági és bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat kiállítása

Szállásadói nyilatkozat

• előzetes hozzájárulás
• nyilatkozat a hozzájárulás módjáról
• bejelentkezési értesítési szolgáltatás

Tájékoztatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt saját adatokról

• a kérelem előterjesztése elektronikus úton

Egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek

• Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése
• Egyéni vállalkozással kapcsolatos adatváltozás bejelentése
• Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
• Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása
• Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése
• Hatósági bizonyítvány igénylése egyéni vállalkozásról

Személyazonosító igazolvány érvénytelenítése

• Személyazonosító igazolvány érvénytelenítése

Parkolási igazolvány

• Magánszemélyek részére kiadott parkolási igazolvány pótlása
• Magánszemélyek részére kiadott parkolási igazolvány cseréje

Bejelentkezés

Új kérelem indítása és bejelentkezés

Új kérelem, nyilatkozat indításához a legtöbb szolgáltatás esetében be kell jelentkeznie az alkalmazásba a KAÜ-n keresztül, ahol valamely ott felajánlott bejelentkezési lehetőséget kell kiválasztania. Ezt követően, néhány másodpercen belül automatikusan megjelenik a Webes Ügysegéd főoldala.

Személyes adatok megadása az első belépéskor

Sikeres azonosítást követően a Webes Ügysegéd első használatakor meg kell adnia a hiányzó természetes személyazonosító adatait és elektronikus levélcímét (e-mail címét) is.

Kérelem összeállítása

A sikeres azonosítást követően a kiválasztott ügytípushoz tartozó űrlap jelenik meg, amelynek mezőit értelemszerűen kell kitölteni.

A Webes Ügysegéd a kitöltés során ellenőrzéseket végez, amelynek eredményeként megjeleníti az esetleges hibákat.

Elektronikus fizetés (ha szükséges)

Az űrlap helyes kitöltését követően – amennyiben az eljárás illeték- vagy díjköteles – a Webes Ügysegéd megjeleníti az elektronikus fizetési felületet. A rendszer kétféle fizetési módot támogat:

• Banki átutalás
• Online bankkártyás fizetés

Banki átutalás

A banki átutalás kiválasztásakor a Webes Ügysegéd megjeleníti a banki átutalás elvégzéséhez szükséges információkat:

• fizetendő díj vagy illeték összegét,
• a kedvezményezett nevét, számlaszámát, amelyre az összeget utalnia kell, valamint
• az azonosító kódot, amelyet az átutalási megbízás közlemény rovatában kell feltüntetnie.

A közölt adatokkal átutalási megbízást kell adnia, erre a célra javasolt a pénzintézetek online ügyintézési felületének használata.

Az átutalási megbízás pénzintézet általi befogadásának tényét a Webes Ügysegédnek erre a célra szolgáló felületén jeleznie kell, a kérelem ezt követően válik benyújthatóvá.

Online bankkártyás fizetés

A bankkártyás fizetés kiválasztásakor a Webes Ügysegéd felületén kezdeményezhető a befizetés:

• A fizetés indítása után a rendszer átirányít az OTP által biztosított fizetési oldalra, ahol a bank megjeleníti a befizetendő összeget.
• A bank biztonságos felületén meg kell adnia a bankkártya adatokat, ezáltal a bank számára minden információ rendelkezésre áll a tranzakció végrehajtásához.
• Miután jóváhagyja a tranzakciót, a bank végrehajtja a befizetést, egyszersmind automatikusan visszaigazolja a befizetés tényét a Webes Ügysegéd számára.
• A befizetést követően a bank visszairányít a Webes Ügysegéd oldalára.

A kérelem azt követően válik benyújthatóvá, miután a bank igazolása a befizetésről megérkezett a Webes Ügysegédbe.

Kérelem benyújtása

A kérelem benyújtásával az ügy intézése megkezdődik, amelyet a Webes Ügysegéd visszaigazol.

Kérelem státusza

Ismételt bejelentkezéssel akár utólag is megtekinthetők a Webes Ügysegédben (és az OkmányApp mobil alkalmazásban) indított ügyek és azok ügyintézésének állása.

A jármű tulajdonosváltásának bejelentése szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a jármű korábbi tulajdonosa (eladó, ajándékozó) elektronikus úton bejelentse a tulajdonjogban bekövetkezett változást és ezáltal eleget tegyen bejelentési kötelezettségének.

Jogosultak köre

A jármű korábbi tulajdonosa.

Elektronikus úton a gépjármű korábbi tulajdonosa (eladó, ajándékozó) az alábbi feltételek esetén jelentheti be a tulajdonjog változását:

• a kérelmező rendelkezik a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított azonosítási szolgáltatások valamelyikével:
• a járműnek egyedüli tulajdonosa (1/1), aki a törzskönyvben is szerepel,
• a járműre vonatkozóan nem szerepel értékesítési tilalmat tartalmazó záradék a nyilvántartásban,
• a kérelmét saját maga nyújtja be (azaz képviselő útján nem tehető meg a bejelentés).

Mit kell tennie

A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó, ajándékozó) a változástól számított 15 napon belül be kell jelentenie.

Az űrlap kitöltésével, a jármű korábbi tulajdonosaként lehetősége van a tulajdonosváltás ingyenes bejelentésére.

Az űrlapon meg kell majd adnia az okiraton szereplő egyes adatokat, továbbá csatolnia kell a tulajdonjog változást igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés) beszkennelt képét.

Az űrlap kitöltése előtt ellenőrizni szükséges, hogy az okirat tartalmazza-e a kötelező tartalmi elemeket.

Határidők

Az ügyintézési határidő 3 nap, de az elektronikus kérelem sikeres benyújtását követően, a tulajdonjogban történt változás bejelentés tényének és időpontjának nyilvántartásba vétele azonnal megtörténik.

Benyújtandó dokumentumok

A kérelemhez csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokirat szkennelt képét, amelynek kötelező tartalmi elemei a következők:

• a jogügylet jogcíme,
• a jogügylet tárgyát képező jármű azonosítói (rendszám, alvázszám), és gyártmány adatai,
• a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), állampolgársága (hontalansága), a személyazonosságát igazoló okmány típusa, sorszáma, lakcíme,
• jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet estében a szervezet megnevezése, képviselőjének neve, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma,
• a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) sorszáma, a járműnek vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokba vételkor a kilométerszámláló műszer által jelzett érték (km-óra állás),
• a tulajdonjog változás hatálybalépésének napja,
• a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti a bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül,
• a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit,
• a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog ténye.

Fizetési kötelezettség

Az eljárás illeték- és díjmentes.

Eljáró szerv

Belügyminiszter

Felettes szerv/jogorvoslat

A hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható, amelyet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a döntést hozó szervnél kell közvetlenül, elektronikus úton vagy postai úton benyújtani.

Egyéb információk

Teljes körű elektronikus ügyintézés

Az új hatályos jogszabály szerint, a jármű tulajdonában bekövetkezett változás bejelentéséhez a korábbi tulajdonosnak nem szükséges iratot bemutatnia, benyújtania vagy megküldenie. A bejelentés teljes körűen intézhető elektronikus úton. (Vagyis nem szükséges a tulajdonjog-változást igazoló, teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtása vagy megküldése, azonban az elektronikus kérelemhez csatolni kell az említett okirat beszkennelt képét.)

Mi a következménye annak, ha korábbi tulajdonosként (eladóként, ajándékozóként) nem jelentem be a tulajdonjog-változást?

Amennyiben az új tulajdonos (vevő, megajándékozott) a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a korábbi tulajdonos (eladó, ajándékozó) sem jelenti be a tulajdonosváltozást, akkor az illetékes kormányablak nem tud intézkedni a jármű forgalomból kivonására, így a nyilvántartás szerinti tulajdonost (eladót, ajándékozót) terheli a gépjárműadó fizetési kötelezettség, valamint a járművel kapcsolatos esetleges egyéb (pl.: autópálya használati díj, parkolási díj, pótdíj, közigazgatási bírság kiszabására irányuló) eljárásokat is vele szemben fogják megindítani.

Mi a következménye annak, ha az okirat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak?

A kérelemhez csatolt okirat szkennelt képét a Budapest Főváros Kormányhivatala Központi Okmányirodai Főosztály (Központi Okmányiroda) munkatársa a benyújtás után ellenőrzi. Amennyiben a dokumentum nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, akkor a bejelentés során rögzített adatokat a Budapest Főváros Kormányhivatala Központi Okmányirodai Főosztálya határozattal visszavonja, a határozat egy példányát a bejelentőnek megküldi, és annak véglegessé válását követően a bejelentést törli a nyilvántartásból.

Vonatkozó jogszabályok

2016. évi CL. törvényaz általános közigazgatási rendtartásról

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről

Fogalmak

Teljes bizonyító erejű magánokirat: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kiállított okirat.

Eladás bejelentése: a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa által tett bejelentés a jármű elidegenítése tárgyában.

Tulajdonjog változás bejegyzése: a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű elidegenítését követően a jármű új tulajdonosa által kezdeményezett közlekedési igazgatási eljárás, amely az új tulajdonos adatait tartalmazó törzskönyv kiadására irányul.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgárnak külföldi lakóhelyének változását be kell jelentenie Budapest Főváros Kormányhivatalánál. Az a külföldön élő magyar állampolgár, akinek még nincs bejelentett külföldi lakóhelye nyilvántartva, szintén itt jelentheti be külföldi lakóhelyének címét.

Jogosultak köre

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgárok.

A szolgáltatás igénybevétele nem igényel elektronikus azonosítást (pl.: Ügyfélkapu).

Mit kell tennie

A külföldi lakóhely változásának bejelentéséhez ki kell töltenie egy kérelmet, ezen keresztül jelentheti be az új külföldi lakóhelyének címét. Az űrlap kitöltését követően a kérelmet benyújthatja, az eljárás megindul.

Az azonosításhoz az alábbi adatokat kell megadnia:

• természetes személyazonosító adatait,
• személyi azonosítóját,
• magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát
• új külföldi lakóhelyét, valamint
• a bejelentés időpontját.

Határidők

Az ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési kötelezettség

Az eljárás illeték- és díjmentes.

Eljáró szerv

Budapest Főváros Kormányhivatala

Felettes szerv/jogorvoslat

Budapest Főváros Kormányhivatala felett a Belügyminisztérium gyakorol felügyeletet.

A hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az eljárás során keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell Budapest Főváros Kormányhivatalához elektronikus úton, postai úton vagy személyes megjelenéssel benyújtani.

Egyéb információk

A külföldi lakóhely változásának bejelentése okán a lakcímigazolvány cseréjére nem kerül sor, abban továbbra is „külföldi cím” megjelölés fog szerepelni.

Külföldi lakóhelyként az Ön által megadott ország, település, lakcím, postai irányítószám és tartomány (amennyiben létezik) kerül bejegyzésre a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba.

A külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről Budapest Főváros Kormányhivatala értesíti Önt.

Vonatkozó jogszabályok

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

Fogalmak

A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy elektronikus úton terjeszthesse elő anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmét. A kivonat az anyakönyvezett adatokat a kiállítása időpontja szerinti állapotnak megfelelően tartalmazza.

Jogosultak köre

A szolgáltatást a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

A lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges.

Jogosultak köre

Szállásadó, akinek a lakcímbejelentéshez a hozzájárulása szükséges.

A szolgáltatást a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

A szállásadó nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

• a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
• a lakcímbejelentéshez elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

Jogosultak köre

Elektronikus úton a szállásadói hozzájárulás módjával kapcsolatos nyilatkozatot az terjesztheti elő

• aki a nyilatkozattal érintett ingatlan tekintetében jogszabályban meghatározottak szerint szállásadónak minősül,
• aki rendelkezik a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított azonosítási szolgáltatások valamelyikével:

Mit kell tennie

A szállásadói hozzájárulás módjával kapcsolatos nyilatkozathoz ki kell töltenie az ezzel kapcsolatos kérelmet, amelynek során nyilatkozik a szállásadói hozzájárulás választott módjáról. A kérelem űrlap kitöltését követően a kérelmet benyújthatja, az eljárás megindul.

Határidők

Az ügyintézési határidő – ha a kérelem, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott – 8 nap, ennek hiányában 60 nap. Sürgősségi eljárásra nincs mód.

Fizetési kötelezettség

A szállásadói hozzájárulás módjával kapcsolatos nyilatkozat illeték- és díjmentes.

Eljáró szerv

Járási hivatal

Felettes szerv/jogorvoslat

A járási (fővárosi kerületi) hivatal tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet.

A hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az eljárás során keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell az eljáró járási hivatalhoz elektronikus úton, postai úton vagy személyes megjelenéssel benyújtani.

Vonatkozó jogszabályok

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

Fogalmak

A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe.

Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

Központi azonosítási ügynök (KAÜ): egy olyan szolgáltatás, amely a lehetséges elektronikus azonosítási módokat gyűjti össze egy felületen. Ennek köszönhetően lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy a saját döntésük alapján válasszanak az elérhető elektronikus azonosítási módok közül.

Olyan szolgáltatás, amelynek során a szállásadó kérheti, hogy az általa megjelölt címre történő lakcímbejelentésről egyidejűleg ő is értesüljön.

Jogosultak köre

Szállásadó

Az elektronikus ügyintézést a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

A magánszemélyek elektronikus úton tájékoztatást igényelhetnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott saját aktuális adataikról.

Jogosultak köre

Az ügyfél, akinek adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolják.

A szolgáltatást a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

Egyéni vállalkozás alapítása előtt érdemes ellenőrizni, hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál.

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, amely szerepel az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és amelynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell.

A tevékenységi körök képesítési követelményeiről a gazdasági kamaráktól részletes tájékoztatást kaphat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a bejelentéshez, hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa: https://e-tus.hu/etus/ .

A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról: ÖVTJ’24 Tartalom

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel napján kezdheti meg tevékenységét.

Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről – a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó – a Webes Ügysegéd felületén azonnal automatikus visszajelzést kap.

A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR, https://kavir.mkik.hu/), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.

A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról: ÖVTJ’24 Tartalom

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel napján kezdheti meg tevékenységét.

Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről – a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó – a Webes Ügysegéd felületén azonnal automatikus visszajelzést kap.

A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

Az egyéni vállalkozó köteles 15 napon belül a Webes Ügysegéd változásbejelentési űrlapján bejelenteni, ha az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában szereplő adatai megváltoznak.

Nem kell azonban bejelentenie

• a természetes személyazonosító adatokat: név, születési hely, születési idő, anyja neve, valamint
• a lakcím-
• és állampolgársági adatokat,

mivel ezeket a NAV automatikusan frissíti.

A Webes Ügysegéden keresztül megtett adatváltozás-bejelentés akkor eredményes, ha a megváltozott adatok nyilvántartásban is szerepelnek. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető.

A bejelentett adatok ellenőrizhetők az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

Új tevékenység bejelentése előtt érdemes ellenőrizni az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál.

A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR, https://kavir.mkik.hu/ ), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.

Az egyéni vállalkozó csak olyan tevékenységet jelenthet be a nyilvántartásba, melynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell.

A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról: ÖVTJ’24 Tartalom .

Az adózási nyilatkozatok, például az áfanyilatkozatok változását továbbra is a

• ’T101E jelű űrlapon az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) vagy
• az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) az „Egyéni vállalkozó bejelentése” menüpontjában kell bejelenteni.

Az ÁNYK-s nyomtatványt az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtani, az ONYA-n a bejelentés – KAÜ-azonosítás után – közvetlenül, online megtehető a NAV-hoz, az alkalmazás a bejelentés eredményéről és esetleges hibáiról, hiányosságairól azonnali visszajelzést ad.

Az egyéni vállalkozói tevékenység minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 2 évig tarthat, a 2017. január 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 5 évig.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, azt köteles a Webes Ügysegéd változásbejelentési űrlapján bejelenteni.

Kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el a szüneteltetés bejelentése során, mert a szünetelés sikeresen bejelentett kezdőnapja később nem módosítható!

A tevékenység legkorábban a bejelentést követő naptól szünetelhet. A szünetelés kezdőnapja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és a bejelentés után nem módosítható. Egyszerre csak egy kezdőidőpont jelenthető be.

A korábban bejelentett kezdő dátumot megelőző új szüneteléskezdet bejelenthető, de ez nem törli a későbbi kezdetet, és minden egyes bejelentett szünetelésre érvényes, hogy legalább egy hónapig tartania kell.

A legelőször bejelentett szünetelés kezdő időpontját követő új szüneteléskezdet csak akkor jelenthető be, ha a legelőször bejelentett szünetelés 1 hónapos minimális időtartama letelt, és a vállalkozó bejelentette tevékenységének újrakezdését.

A szünetelés bejelentése után, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó

• egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
• egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet,
• új kötelezettséget nem vállalhat.

Az egyéni vállalkozó a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles fizetni.

Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén a sikeres bejelentést követően a következő legelső szüneteléskezdet látható.

Ha a vállalkozó a szünetelés kezdő napja után 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV a 3 év elteltét követő nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A 2021. július 1-je előtt bejelentett szünetelésre kétéves – a 2017. január 1-je előtt bejelentett szünetelésre ötéves – időtartam érvényes a törlés szempontjából is.

A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap, ha például az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie.

A tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül, mert a szünetelés minimális időtartama 1 hónap. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján. Példa: az egyéni vállalkozó március 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységének folytatását legkorábban április 1-jén jelentheti be, a tevékenység ekkor április 2-től folytatható.

A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó székhelyadatának változását bejelentheti. A bejelentés az ügyintézési felületen található a „Szünetelő egyéni vállalkozó székhelyadat változásának bejelentése” menüpontban tehető meg.

Az egyéni vállalkozói tevékenység minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 2 évig tarthat, a 2017. január 1-je előtt bejelentett pedig legfeljebb 5 évig.

A szüneteltetett vállalkozói tevékenység – 3 éven belül, az 1 hónapos minimális időtartam letelte után – bármikor folytatható, ezt a Webes Ügysegéden kell bejelenteni.

Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység feltételeinek továbbra is megfelel.

A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap, ha például az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie.

A tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül, mert a szünetelés minimális időtartama 1 hónap. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján. Példa: az egyéni vállalkozó március 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységének folytatását legkorábban április 1-jén jelentheti be, a tevékenység ekkor április 2-től folytatható.

Ha a vállalkozó a szünetelés kezdő napja után 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV a 3 év elteltét követő nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A 2021. július 1-je előtt bejelentett szünetelésre kétéves – a 2017. január 1-je előtt bejelentett szünetelésre ötéves – időtartam érvényes a törlés szempontjából is.

A bejelentett adatok ellenőrizhetők az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése

Az egyéni vállalkozói tevékenységet a bejelentésben megjelölt napig lehet végezni, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál.

Kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el a megszüntetés bejelentése során, mert a megszűnés bejelentett napja a bejelentés után nem módosítható!

A korábban bejelentett megszüntetésnél korábbi megszüntetés bejelenthető, de az utóbb bejelentett időpont sem módosítható.

A vállalkozó a bejelentés nyilvántartásba vételéről értesítést kap. Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik:

• ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a NAV-hoz bejelenti, a bejelentésben megjelölt napon, ami legkorábban a bejelentés utáni nap lehet (az időpont a bejelentés után nem módosítható),
• ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapított, egyéni cég tagjává vált, akkor a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
• az egyéni vállalkozó halála napján,
• az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
• ha a NAV törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján,
• ha az egyéni vállalkozás megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
• ha az egyéni vállalkozó 3 éven belül nem jelentette be a tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapjától számított 3 év eltelte utáni napon. A 2021. július 1-je előtt megkezdett szünetelésre 2 éves – a 2017. január 1-je előtt megkezdett szünetelésre 5 éves – határidő vonatkozik.

A bejelentett adatok ellenőrizhetők az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.

Hatósági bizonyítványt kérhet, aki egyéni vállalkozó, illetve korábban az volt, vagy annak igazolását kéri, hogy nem szerepel az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. A hatósági bizonyítvány igénylése díj- és illetékmentes, azaz ingyenes.

A NAV a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kiadja, és elektronikusan továbbítja a kérelmező tárhelyére, vagy postán az általa megadott címre.

A NAV az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. szereplő adatokat a megszűnéstől számított tíz évig kezeli az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény értelmében.

Az új szabályozás 2010. január 1-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozók korábbi nyilvántartása, az Egyéni Vállalkozói Igazolvánnyal Rendelkező Vállalkozók Központi Nyilvántartása megszűnt. A korábbi nyilvántartásból a jogszabály által meghatározott adatkör átkerült a jelenlegi, Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásába, a többi adatot pedig a nyilvántartó szerv törölte. A korábbi nyilvántartásban az egyéni vállalkozók adatait a vállalkozói tevékenység megszűnésétől számított két évig kezelte a nyilvántartást vezető szerv a korábbi szabályozás, vagyis az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény értelmében.

Ebből következően lehetséges, ha a kérelmező korábban már volt egyéni vállalkozó, de tevékenysége 2008. január 1. előtt megszűnt, a NAV adatbázisában már nem szerepelhet. Ezeket az adatokat az egyéni vállalkozó utolsó székhelye szerint illetékes járási hivatal tartja nyilván. Ebben az esetben javasoljuk, hogy a vállakozó az illetékes járási hivataltól kérje a hatósági bizonyítvány kiadását.

Annak igazolása, hogy a kérelmező nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában.

Hatósági bizonyítványt kérhet, aki egyéni vállalkozó, illetve korábban az volt, vagy annak igazolását kéri, hogy nem szerepel az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. A hatósági bizonyítvány igénylése díj- és illetékmentes, azaz ingyenes.

A NAV a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kiadja, és elektronikusan továbbítja a kérelmező tárhelyére, vagy postán az általa megadott címre.

A NAV az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában szereplő adatokat a megszűnéstől számított tíz évig kezeli az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény értelmében.

Az új szabályozás 2010. január 1-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozók korábbi nyilvántartása, az Egyéni Vállalkozói Igazolvánnyal Rendelkező Vállalkozók Központi Nyilvántartása megszűnt. A korábbi nyilvántartásból a jogszabály által meghatározott adatkör átkerült a jelenlegi, Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásába, a többi adatot pedig a nyilvántartó szerv törölte. A korábbi nyilvántartásban az egyéni vállalkozók adatait a vállalkozói tevékenység megszűnésétől számított két évig kezelte a nyilvántartást vezető szerv a korábbi szabályozás, vagyis az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény értelmében.

Ebből következően lehetséges, ha a kérelmező korábban már volt egyéni vállalkozó, de tevékenysége 2008. január 1. előtt megszűnt, a NAV adatbázisában már nem szerepelhet. Ezeket az adatokat az egyéni vállalkozó utolsó székhelye szerint illetékes járási hivatal tartja nyilván. Ebben az esetben javasoljuk, hogy a vállalkozó az illetékes járási hivataltól kérje a hatósági bizonyítvány kiadását.

Abban az esetben, ha a kérelmező korábban nem szerepelt az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és ennek igazolását kéri, akkor a
https://www.nav.gov.hu/nav/egyeni_vallalkozok_nyilvantartasa/hatosagi_igazolvany_igenylese
oldalon megtalálható „Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására” letöltését és kitöltését követően postai úton vagy személyesen juttathatja el kérelmét a NAV részére.

Olyan szolgáltatás, aminek segítségével lehetősége van elektronikus úton bejelenteni kártyaformátumú személyazonosító igazolványa elvesztését, eltulajdonítását és megsemmisülését.

Jelen szolgáltatással bejelentheti okmánya elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, de ebben az esetben az okmány pótlását elektronikus úton már nem kezdeményezheti. Amennyiben az okmány pótlását is kívánja kezdeményezni, akkor kérjük, válassza a SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY ELVESZTÉS, ELTULAJDONÍTÁS, MEGSEMMISÜLÉS BEJELENTÉSE ÉS PÓTLÁSA ügyet és olvassa el a hozzá tartozó tájékoztatót.

Jogosultak köre

A szolgáltatást az veheti igénybe

• aki rendelkezik a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított azonosítási szolgáltatások valamelyikével:
• valamint a magyar hatóság által kiállított kártyaformátumú személyazonosító igazolványa elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült.

Mit kell tennie

A szolgáltatás igénybevételével lehetősége van arra, hogy a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján tegyen eleget. A bejelentés alapján a személyazonosító igazolvány érvénytelenítésre kerül. A személyazonosító igazolvány érvénytelenítéséhez meg kell adnia az érintett okmány okmányazonosítóját, továbbá meg kell jelölnie, hogy az okmány milyen okból nincs az Ön birtokában.

A kérelem kitöltését és benyújtását követően a személyazonosító igazolvány azonnal érvénytelenítésre kerül.

Határidők

Jogszabály alapján, akinek eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette a személyazonosító igazolványát köteles azt legkésőbb a tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül bejelenteni.

A kérelem kitöltését és benyújtását követően a személyazonosító igazolvány azonnal érvénytelenítésre kerül.

Fizetési kötelezettség

A személyazonosító igazolvány eltulajdonításának, megsemmisülésének és elvesztésének bejelentése illeték- és díjmentes.

Az új okmány kiállítását csak személyesen lehet kezdeményezni, amely évente egy alkalommal illetékmentes.

Eltulajdonított okmány esetében az okmány pótlására irányuló eljárás minden esetben illetékmentes.

Eljáró szerv

Belügyminisztérium

Felettes szerv/jogorvoslat

A hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható, amelyet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a döntést hozó szervnél kell közvetlenül, elektronikus úton vagy postai úton benyújtani.

Egyéb információk

A jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére csak kártyaformátumú személyazonosító igazolvány esetén van lehetőség, a 2000. január 1-jét megelőzően kiállított könyv formátumú személyazonosító igazolványok esetén a szolgáltatás nem vehető igénybe.

Vonatkozó jogszabályok

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól

Fogalmak

Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.

Központi azonosítási ügynök (KAÜ): egy olyan szolgáltatás, amely a lehetséges elektronikus azonosítási módokat gyűjti össze egy felületen. Ennek köszönhetően lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy a saját döntésük alapján válasszanak az elérhető elektronikus azonosítási módok közül.

A természetes személyek elektronikus úton kezdeményezhetik parkolási igazolványuk pótlását abban az esetben, ha az igazolványt eltulajdonították, megsemmisült, vagy elveszett.

Jogosultak köre

Parkolási igazolvánnyal rendelkező személy, vagy aki a részére kiállított parkolási igazolványt elvesztette, az megsemmisült, vagy azt tőle eltulajdonították.

A szolgáltatást a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

A végleges állapotú természetes személyek elektronikus úton kezdeményezhetik parkolási igazolványuk cseréjét abban az esetben, ha az igazolvány a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt irat valamelyike alapján került kiállításra. Azon végleges állapotú ügyfelek részére kiállított igazolványok cseréje, amelyek még 5 éves időtartamra kerültek kiállításra, 2020. január 01. napjától kezdve legfeljebb a lejárat előtt 90 nappal kezdeményezhető.

Jogosultak köre

Akinek állapota – a fentiekben megjelöltek szerint – végleges, és

• közlekedőképességében súlyosan akadályozott,
• látási fogyatékos,
• értelmi fogyatékos,
• autista,
• mozgásszervi fogyatékos,
• vak vagy gyengén látó.

A jogosultságot a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással kell igazolni.

A szolgáltatást a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül az veheti igénybe, aki rendelkezik

TÁMOGATOTT BÖNGÉSZŐK

A Webes Ügysegéd rendszerben az alábbi böngészők támogatottak:

• Microsoft Internet Explorer 8-as verziótól, de a kompatibilitási nézet nem támogatott
• Mozilla Firefox 15-ös verziótól
• Google Chrome 20-as verziótól
• Safari 3-as verziótól