A személyiadat- és lakcímnyilvántartás

A nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - többször módosított - 1992. évi LXVI. törvényben és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.) Kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint működik.
A nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a hatálya alá tartozó polgárok törvényben meghatározott adatait. A közhitelesség fenntartása érdekében szükségszerű a nyilvántartott adatok naprakészségének biztosítása. A nyilvántartás helyi kezelését a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépes támogatással, - a helyi adottságoktól függően - ennek hiányában csak manuális (kartonos) módszerrel végzik.

Ez azt jelenti, hogy a helyi nyilvántartó szervek, az illetékességi területükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok aktuális adatairól - a nyilvántartásba vételt követően és minden újabb adatváltozás esetén - a Központi Hivataltól Személyi nyilvántartó lapot, úgynevezett kartont kapnak. A kartonokból álló papíralapú nyilvántartás mellett ott, ahol - a technikai és az anyagi - körülmények lehetővé teszik, számítógépes nyilvántartást is vezetnek.

A nyilvántartás területi megyei számítógépes rendszerét a regionális államigazgatási hivatalok üzemeltetik.

A nyilvántartás központi számítógépes rendszerét a Hivatal működteti, melyet korábban heti rendszerességgel tartott karban az összegyűjtött adatváltozásokkal. 2001. november 1-je óta az adatváltozások on-line rendszerben kerülnek átvezetésre, tehát az adatváltozás rögzítését követően nyomban. A települési önkormányzatok jegyzői gondoskodnak az illetékességi területükön lakó polgárok adatváltozásainak, adatjavításainak nyilvántartásba vételéről. A körzetközponti jegyző rögzíti a nyilvántartásban az illetékességi területén működő jegyzők által, papír alapú bizonylaton jelentett adatváltozásokat, adatjavításokat. A települési önkormányzatok anyakönyvvezetői átvezetik a nyilvántartáson az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozásokat, adatjavításokat. A számítógépes rendszer a változásokat ellenőrzi, a hibásakat visszautasítja, és hibalistán jelzi vissza az azokat jelentő szerveknek. A változásokról rendszeresen értesíti a nyilvántartás helyi és területi szerveit.
Hivatalunk úgynevezett „Antik nyilvántartása” az 1945-öt megelőző időszakra, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő időszak tekintetében – jogi szabályozás hiányában – csak esetlegesen, részlegesen rendelkezik dokumentumokkal. Hivatalunk Lakcím Archívumának nyilvántartása pedig csak az 1954-től rendszeresített személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárok lakcímjelentő lapját és személyi igazolvány adatlapját őrzi, mely okiratok az érintett polgár elhalálozását követően törvényben meghatározott őrzési idő elteltével – a Halotti értesítő kivételével – megsemmisítésre kerülnek. A mai személyiadat- és lakcímnyilvántartás az 1975. januárban megtartott népesség-összeíráson alapul.

A nyilvántartás célja és feladatai

A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, illetőleg a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek és szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.
A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A nyilvántartás adattartalma

A nyilvántartásban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekült vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és a tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, külön kérelemre a külföldön élő magyar állampolgárok adatai, valamint az azokban bekövetkezett változások szerepelnek.

A nyilvántartás személyi adattartalma

A nyilvántartás tartalmazza a polgár:

• nevét (családi és utónevét, születési nevét);
• magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;
• nemét;
• születési helyét és idejét;
• anyja nevét;
• személyi azonosítóját;
• elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);
• lakcímét;
• az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat;
• adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;
• családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;
• arcképmását, valamint –ha a 14. életévét betöltötte- aláírását;
• személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.

A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a nevét, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgás és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, nemét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosítóját, elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását, lakcímét, az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat, adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

A nyilvántartás lakcím adattartalma

• település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
• a településrész nevét és a városi kerületet;
• postai irányítószámot;
• a közterület nevét és jellegét (út, utca, tér);
• a hát számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
• a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.)

A nyilvántartás történeti állománya

A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozás nyilvántartásba vételét követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:

• a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
• a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
• a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
• a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.

A polgárok nyilvántartással összefüggő jogai

A polgár jogosult:

• tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről;
• saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot, vagy másolatot, illetőleg szóbeli tájékoztatást kérni;
• kérni személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését;
• megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását;
• kérni az adatkezelő tájékoztatását az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat;
• az adatvédelmi biztoshoz fordulni, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban;
• jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen az annak székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulni;
• A polgár nyilvántartással összefüggő jogait törvény korlátozhatja.

A polgárok nyilvántartással összefüggő kötelezettségei

A polgár

• köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni;
• köteles a három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a külképviseleti hatóságnál bejelenteni;
• köteles a tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét bejelenteni (az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik)
  (A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.
  Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki
  a) gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;
  b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.);
• köteles azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy külképviseleti hatóságnál bejelenteni;
• a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátani - és a korábbi személyazonosító igazolvánnyal vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolni - személyi adatait (név, születési hely és idő, állampolgárság, anyja neve), lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét, arcképmását és a kérelmet saját kezűleg aláírni;
• köteles személyazonosító igazolványa eltulajdonításának, megsemmisülésének vagy elvesztésének tényét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni, a személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető;

• köteles a személyazonosító igazolványt átadni az illetékes szervnek, ha:
• szabadságvesztés büntetését tölti, kényszergyógykezelt, ideiglenesen kényszergyógykezelt, előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe vették, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárását tölti,
• menekült menekültkénti vagy az oltalmazott elismerését visszavonták,
• bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,
• a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja,
• a magyar állampolgársága megszűnt,
• bevándorolt vagy  letelepedett jogállású polgárként megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll,
• külföldről letelepedési céllal hazatérő magyar állampolgárként a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.

A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított három munkanapon belül a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző hatósági igazolványt ad ki.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.
Az oltalmazottként elismert személy lakcíméről a menekültügyi hatóság tájékoztatja Hivatalunkat a nyilvántartásba történő felvétel és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából.

A polgár köteles a Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek leadni, ha:

• a Magyar Köztársaság területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el,
• letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta,
• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
• menekültkénti elismerését visszavonták;
• oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta;
• külföldön élő magyarként kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését, továbbá
• magyar állampolgársága megszűnt.

Tájékoztató a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételének 2007. július 1-jét követő módjáról

Vissza	A nyilvántartott adatok köre		az útlevél nyilvántartás