A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolja:

• a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló - a jármű azonosító adatait tartalmazó - számla,
• a harmadik országból behozott járműveknél - a magáncélra ideiglenesen behozott járművek kivételével - a külföldön már forgalomba helyezett használt járműveknél a külföldi hatóság által a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,
• az árverési jegyzőkönyv,
• a gyártó számlája,
• a jogerős bírói határozat,
• a hagyatékátadó végzés,
• az ajándékozást igazoló okirat,
• az adásvételi szerződés,
• a fődarabok megvásárlásáról szóló számlák és az összeépítési engedély,
• a járműkísérő lap,
• az eladó és a vevő egybehangzó, írásba foglalt nyilatkozata a tulajdonjog átszállásáról.

Ha a tulajdonjog igazolásához több okmány is szükséges, azt a közlekedési igazgatási hatóság együttesen is megkövetelheti. A tulajdonjog igazolásához - fentiekben említett - okmány eredeti vagy hitelesített példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is a kérelemhez csatolni kell.

A törzskönyv

A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki

A 2009. július 1-jét követően kiállított törzskönyv adattartama:

Első oldal:
1. Sorszám
2. Gyártmány
3. Típus
4. Kereskedelmi megnevezés (ha van)
5. Alvázszám
6. Motorszám/motorkód
7. Gyártási év
8. Kiállítás helye, kelte
9. Kiállító hatóság

Második oldal
10. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: a cég megnevezése, a cégjegyzék száma)
11. Hivatalos feljegyzések
12. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja”

A törzskönyvbe és a nyilvántartásba tulajdonosként azt a természetes, vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet lehet feltüntetni, aki (amely) a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja.

A jármű elidegenítésekor, továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a Hivatalnak meg kell küldeni. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak kell tekinteni

A tulajdonos nyilatkozhat az új tulajdonos, az üzembentartó, valamint a gépjárművel kapcsolatos vagyoni kötelezettségek jogosultjának kilétéről.

A törzskönyvet a tulajdonos a vagyoni követelés ellenértékeként a jogosultnak átadhatja (törzskönyvi letét).

A törzskönyvet a jármű elidegenítésekor az új tulajdonosnak át kell adni. A jármű tulajdonjogának átírásához a forgalmi engedély valamint a törzskönyvnek az együttes becsatolása szükséges.

A törzskönyv kézbesítésére, átvételére vonatkozó szabályok:

A törzskönyvet a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett, kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően az okmányirodában személyesen vagy postai úton veheti át.
Az át nem vett törzskönyvet az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság az okmány kiállításától számított egy évig megőrzi, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítés céljából megküldi.
A törzskönyvet csak a tulajdonosnak, illetve arra feljogosított meghatalmazottnak lehet kiadni.
A jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki.

Nem adható ki törzskönyv:

• a külön jogszabályban meghatározott időpontig, ha a járművet a tulajdonos az állam által nyújtott járművásárlási támogatás felhasználásával vette,
• a jármű V betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,
• a jármű DT, CK betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,
• a jármű Z betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő ellátása során,
• a négykerekű segédmotoros kerékpárok rendszámtáblával történő ellátása során.

 A törzskönyv „Hivatalos feljegyzések” rovatába bejegyzésre kerülő adatok:
 

A törzskönyv kiadására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság által elvégzett adatfelvétel alapján a törzskönyv „Hivatalos feljegyzések” rovatában, az alábbiak kerülhetnek feltüntetésre.

 1.) az „elidegenítési tilalom az állam javára fenntartva” bejegyzés, ha a jármű behozatalára, beszerzésére, forgalomba helyezésére az állam által nyújtott, közterhek alóli mentesség, kedvezmény igénybevételével került sor, vagy ha beszerzésére az állam által nyújtott támogatással vagy kezességvállalással került sor;

 2.)  a „haszonélvezeti joggal terhelt” bejegyzés, ha a járműre haszonélvezeti jogot alapítanak;

 3.)  a „közös tulajdon” bejegyzés, ha a jármű tulajdonjoga, egyidejűleg több személyt is megillet;

 4.) az „előzetes eredetiségvizsgálat hiánya” bejegyzés, amennyiben a BM rendeletben meghatározott esetekben, a jármű forgalomba helyezése, illetve tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül kerül sor.

Törzskönyv kiadásának megtagadása:

A jármű forgalomba helyezését, illetve a forgalomban való további részvételét - a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását - a közlekedési igazgatási hatóság megtagadja, ha a jármű tulajdonjogát és származását hitelt érdemlően nem igazolják. A forgalmi engedély kiállítható annak, akinek a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság a lefoglalást megszüntető határozatában a járművet kiadni rendeli. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a jármű tulajdonjoga, a „törzskönyv kiadás megtagadva” bejegyzést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

A törzskönyv kiadásának megtagadása esetén a forgalomba helyezett jármű üzembentartói jogosultsága (birtokjog) az üzembentartó nyilatkozata alapján (birtokos) - törzskönyv kiadása nélkül - átruházható. Ilyenkor a vevőt nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy tudomásul veszi a jármű bizonytalan jogi helyzetét. Ezt az állapotot mindaddig fenn kell tartani, amíg a tulajdonjog kétséget kizáró módon, okirattal nem kerül igazolásra.