A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás új tulajdonosra vonatkozó bejelentésének szabályai
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV. törvény 33. §-ában foglaltak szerint a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának a változását, a módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult közlekedési igazgatási hatóságnál.
Ha a jármű új tulajdonosa bejelentési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a járművet a közlekedési igazgatási hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.
2010. január 1-jétől a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg aközúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit.
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
- a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
- a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
- a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
- a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
- a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
- a jogügylet hatályba lépésének napja;
- a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
- a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
A teljes bizonyító erejű magánokirat jogszabályban meghatározott feltételei
A Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés alapján teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kiállított okirat.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeiről az alábbiak szerint rendelkezik:
„...196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
(4) A jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg....”
A tulajdonszerzés egyéb, közokirattal igazolt módja (például: az öröklés, a tulajdonjogot megállapító bírósági határozat, valamint a hatósági határozattal történő árverés útján történő szerzés) nem tárgya a Korm. rendeletnek, figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben nem magánokirat igazolja a változást a közlekedési igazgatási eljárásban.
Amennyiben a teljes bizonyító erejű magánokirat a meghatározottaktól eltérően a kötelező tartalmi elemeket nélkülözi, az a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából 2010. július 1-jét követően nem tekinthető joghatás kiváltására alkalmasnak.
A tulajdonjog változás bejegyzésére irányuló eljáráshoz szükséges egyéb feltételek az alábbi linken érhetők el:
A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (régi típusú, 1998. december 31-ig kiállított forgalmi engedély esetén)
A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (új járműokmányok esetén)
 |
 |
 |
|
Nyitólap
English
Hivatalunkról
Közérdekű adatok
Üvegzseb
Közbeszerzések
Kiemelt projektek
Álláspályázatok
Gyakran ismételt kérdések
Fogalmak
Kiadványok
Jogszabályok
Sajtóközlemények
Linkek
Archívum
Adatvédelem
Impresszum
Látogatottság
Letöltési segédlet
Technikai ajánlások
Honlaptérkép
Ügyfélközpont
Jogügyletek Biztonsága
Egyéni vállalkozók nyilvántartása
Központi Szabálysértési Nyilvántartás
www.valasztas.hu
www.magyarorszag.hu
Ügyfélvonal
Ügyfélkapu
EU tájékoztató Szolgálat
Önkormányzati Minisztérium
Miniszterelnöki Hivatal
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Ügyfélpont
APEH eAdóbevallás
MEH Kisebbség- És Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság
Biometrikus útlevél
SMS Info
Időpontfoglalás Okmányirodákba WAP-on keresztül
Vissza a nyilvantarto.hu-ra