A gépjármű üzembentartójának személyében bekövetkezett változás bejelentésének szabályai
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV. törvény 33. §-ában foglaltak szerint a jármű tulajdonos az üzembentartó személyének a változását, a módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult közlekedési igazgatási hatóságnál.
2010. január 1-jétől a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg aközúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit.
Üzembentartó személyének változása: a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonosa vagy a képviseletében eljáró személy által kezdeményezett közlekedési igazgatási eljárás, amely az üzembentartó adatait tartalmazó forgalmi engedély kiadására irányul.
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
A teljes bizonyító erejű magánokirat jogszabályban meghatározott feltételei
A Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés alapján teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kiállított okirat.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeiről az alábbiak szerint rendelkezik:
„...196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
(4) A jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg....”
Amennyiben a teljes bizonyító erejű magánokirat a meghatározottaktól eltérően a kötelező tartalmi elemeket nélkülözi, az a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából 2010. július 1-jét követően nem tekinthető joghatás kiváltására alkalmasnak.
Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén szükséges iratok
A kérelemhez csatolni kell:
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
Ügyfél azonosító okmány: a régi, könyv formátumú személyazonosító igazolvány, vagy új, kártya formátumú személyazonosító igazolvány, vagy új, kártya formátumú vezetői engedély, vagy érvényes útlevél.
Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság esetében:
Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell: